Elengedhetetlen a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés, ha olyan modelleket akarunk kidolgozni, melyek globálisan mutatkozó környezetvédelmi kihívásokkal szemben jelenthetnek megoldást, mint például az éghajlatváltozás, a biológiai diverzitás csökkenése vagy a veszélyes vegyi anyagok szétszóródása a természeti környezetben. Norvégia élen jár azon törekvéseivel, melyekkel a környezetvédelem terén megvalósítandó kötelező érvényű nemzetközi együttműködés létrehozásán fáradozik.
A környezeti és erőforrásgazdálkodási irányelvek kulcsfontosságú elemei a norvég kül- és fejlesztéspolitikának. A környezet kielégítő állapota a stabilitás és biztonság megvalósítását segíti elő. Egészséges és változatos környezetre van szükség ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a szegénységen akár csak ahhoz is, hogy a világ minden népét szolgáló fenntartható fejlődés megvalósulhasson.
Prioritások
Norvégia kiemelten kezeli az alábbi területeken megvalósuló nemzetközi együttműködést:
- éghajlatváltozások
- veszélyes vegyi anyagok
- biológiai diverzitás
Éghajlatváltozás
Az ember okozta éghajlatváltozás a legnagyobb környzetvédelmi kihívások egyike, mellyel a világnak szembe kell néznie. Tanúi lehetünk az éghajlat változásának, és az ENSZ éghajlatváltozásáról rendezett kormányközi tanácskozásán elhangzott, hogy az elmúlt ötven évben tapasztalt felmelegedés többnyire az emberi tevékenység kövezkezménye.A globálisan tapasztalható hőmérsékletemelkedés hatással lehet a lehulló csapadékra és a széljárásra, módosíthatja az éghajlati zónákat, és az óceánok szintjének emelkedéséhez vezethet. Egy ilyen mérvű változás óriási kihatással lehet a ökoszisztémára és az emberi társadalomra egyaránt. Eleget tudunk már az ember okozta éghajlatváltozásról ahhoz, hogy tegyünk ellene – minél tovább halogatjuk, annál nagyobb teher és magasabb költségek hárulnak a következő generációkra.
Norvégia tevékenyen részt vesz abban a folyamatban, amely az atmoszférában található szén-dioxid koncentrációját olyan szinten igyekszik stabilizálni, mely meggátolhatja egy veszélyes, antropogenetikus interferencia előidézését a klímarendszerrel.
Norvégia igyekszik teljesíteni a kiotói jegyzőkönyvben foglaltakat arra vonatkozóan, hogy szén-dioxid-kibocsátása 2008-2012 között kevesebb mint 1 %-kal haladhatja meg az 1990-es szintet. A 2012-őt követő időszakra vonatkozóan Norvégia egy ambiciózusabb és átfogóbb globális éghajlati szemlélet megvalósításán munkálkodik.
Olvasson többet Norvégia klímapolitikájáról itt
Veszélyes vegyi anyagok
A vegyszerek felhasználása exponenciálisan növekedett az elmúlt ötven évben, és a vegyi anyagok napjainkban szerves részét képezik a különböző termékeknek és gyártási folyamatoknak. Hatalmas területekre eljutnak a vegyi anyagok, egyrészt az árukereskedelem folytán, másrészt a szél és az óceáni áramlatok következtében. Norvégia különösen sérülékeny, mivel a szél és a tengeri áramlatok északi irányba szállítják az északi féltekéről származó veszélyes vegyszereket, ezzel veszélyes “hulladéklerakóhellyé” változtatva az északi területeket.
Az utóbbi években érezhetően szigorodtak a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó szabályozások, főként annak következtében, hogy több egyezmény is hatályba lépett. Norvégia tevékenyen részt vesz abban a folyamatban, mely a törekvéseket globálisan kívánja megvalósítani. Jó példa erre az a veszélyes vegyi anyagokhoz kapcsolódó, nagyarányú környezeti kihívások kezelésére kidolgozott széleskörű támogatást élvező globális stratégia, melynek kifejlesztésén az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP-United Nation’s Environmental Programme) támogatásával jelenleg dolgoznak.
Biológiai diverzitás
Az 1992-ben a fenntartható fejlődésről tartott riói világkonferencia nyomán Norvégia igen nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ Biológiai diverzitásról szóló egyezményében (CBD) foglaltak megvalósításának. A Millennium Ecosystem Assessment a világ ökoszisztémáiról készült legnagyobb felmérés, mely többek között a CBD megbízásából készült. Az Északi Minisztertanácsban Norvégia felelősséget vállalt arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi környezetvédelmi és fejlesztési együttműködésben megkülönböztetett figyelmet fordít a felmérésre. Nagy hangsúlyt kap az egyezményben megfogalmazott célok és munkaprogramok egyesítése, akárcsak a cartagenai Biosafety jegyzőkönyvben megfogalmazott kikötések átemelése a nemzeti munkába. A 2002-ben Johannesburgban rendezett Világtalálkozó a Fenntartható Fejlődésről csúcstalálkozón elfogadták, hogy 2010-re meg kell valósítani a jelenlegi biodiverzitás-veszteségek jelentős mérséklését, és ez csak valamennyi érintett szektor együttműködésével érhető el.
Környezetvédelmi együttműködés az EU-val
Az EU az elmúlt harminc évben egy átfogó környezetvédelmi politikát dolgozott ki, melynek alapját az a gondolat képezi, hogy a problémák átnyúlnak az országhatárokon, és ezért a közös környzeti gondok megoldására több területen is nemzetek feletti szabályozásra van szükség.
Az EGT-megállapodás széles környezetvédelmi együttműködést tartalmaz, minek következtében Norvégia környezetvédelmi politikája megegyezik az EU környezetvédelmi politikájának jelentős részével. Több területen is – ilyen a levegő, hulladékgazdálkodás, víz vagy a kemikáliák – közösségi jogszabályokat vezettek be. A természetgazdálkodásra, illetve a kulturális örökségvédelemre viszont az EGT-megállapodás nem tér ki.
Az új EGT finanszírozási mechanizmus fontos eleme Norvégia EU-s környezetvédelmi együttműködésének. Az elmúlt öt évben Norvégia mintegy évi 1,9 milliárd koronával járult hozzá elsősorban a 10 új tagállam támogatásához, amivel a társadalmi és gazdasági egyenlőtenségeket kívánták csökkenteni a kibővített EGT-n belül. Ebben a támogatási rendszerben a környezetvédelem kiemelt területnek minősül.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP- United Nations Environmental Programme)
Norvégiának fontos szerepe van a globálisan megtett környezetvédelmi erőfeszítések fokozásában. Ennek elérésére meg kell erősíteni a világ globális környezetvédelmi fórumát, az ENSZ Környezetvédelmi Programját.
Norvégia erőfeszítései a következő négy területre összpontosulnak:
- Az UNEP tudományos kapacitásának fokozása annak érdekében, hogy jobban fel lehessen becsülni a több területet is érintő környezeti hatásokat.
- Az UNEP teljesítmény-teremtő intézkedéseinek és a fejlett országokba történő technológia-transzferének fokozása.
- Az UNEP irányító tanácsának döntéseivel szemben fokozni kell a a tagországok felelősségérzetét azzal, hogy az UNEP Állandó Képviselői Bizottságában minden ország helyet kap.
- Növelni kell az UNEP tevékenységének finanszírozását.
Kereskedelem és környezetvédelem
A környezetvédelmet nem érintő nemzetközi megállapodások kihívást jelentenek a nemzeti környeztvédelmi megoldások alkalmazása terén. Kölönösen igaz ez a WTO-ban, a világkereskedelmi szervezetben folyó, a kereskedelem liberalizálására irányuló tárgyalásokra, az EFTA és harmadik ország között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodásokra, valamint az EU/EGT belső piacával kapcsolatos kezdeményezésekre.
A WTO-ban jelenleg folyó tárgyalásokon minden releváns területen meg kell vizsgálni a környezetvédelmi szempontokat, ugyanakkor a kereskedelem és a környezetvédelem kapcsolata külön megállapodás tárgyát képezi. A kormány úgy véli, hogy a megállapodások között nincs hierarchikus viszony, a WTO és a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások egymás mellé rendelt nemzetközi eszközök, melyek azért jöttek létre, hogy tekintettel legyenek a nemzetközi közösség szükségleteire. Továbbá fontos az olyan tárgyalási megoldások biztosítása, melyek a hatékony környezeti hatóanyagok rugalmas használatához vezetnek.
Környezetvédelmi fejlesztési együttműködés
A norvég fejlesztési együttműködés egyik alapvető célkitűzése a biztonságos környezetgazdálkodás globális megvalósítása és a biológiai diverzitás megőrzése. A fejlesztési együttműködési intézkedések célja az, hogy elősegítsék a partnerországok környezeti állapotának javítását és megelőzzék a környezet globális leromlását.
A norvég fejlesztési együttműködés és a fejlődő országokkal való együttműködés kiemelt területei a következők:
- fenntartható termelési rendszerek
- a biológiai diverzitás megőrzése és fenntartható használata
- a környezetszennyezés mérséklése
- a kulturális örökség megőrzése
A Környezetvédelmi Minisztérium egyedi környezetvédelmi megállapodásokat írt alá Indonéziában, Észak-Afrikában és Kínában működő testvérszervezeteivel.
Indonézia
Biológiai diverzitás tekintetében Indonézia a világ legváltozatosabb országai közé tartozik, többek között kiterjedt esőerdőinek köszönhetően, melyek jelentős szerepet játszanak a klíma alakulásában. Hatalmas nyomás nehezedik az ország természeti erőforrásaira, és az erőforrásgazdálkodásnak nagy kihívásokkal kell szembenéznie. A regionális együttműködés célja olyan széles körben elfogadott, a környezeti és természetes erőforrásokkal való gazdálkodásra vonatkozó tervek kidolgozása, melyek a Biológiai diverzitásról szóló egyezményben meghatározott ökoszisztéma meghatározást alkalmazzák. Az aktuális projektek 2006-ban futnak ki, melyeket halászattal, valamint tengeri erőforrásokkal kapcsolatos együttműködés vált fel, továbbá olyan intézkedések, melyek a trópusi fák törvénytelen kivágását és a fával való törvénytelen kereskedelmet akadályozzák.
Dél-Afrika
Környezetvédelmi együttműködés Dél-Afrikával
1996-ig nyúlik vissza a környezetvédelmi együttműködés Dél-Afrikával. Az ország régióban betöltött környezetpolitikai szerepe, valamint a fejlődő országok körében elfoglalt helye miatt kulcsfontosságú a hosszútávú környezetpolitikai együttműködés, mely politikai dialógus és közös projektek formájában valósul meg. Az együttműködésre vonatkozó harmadik megállapodást 2005 decemberében írták alá. Mintegy évi 10 millió koronát fordítanak majd a programok finanszírozására. Az új megállaposás középpontjában a globális környezetvédelmi megállapodásokban előírtak végrehajtásának támogatása áll, azzal a céllal, hogy Dél-Afrika eleget tehessen kötelezettségeinek, és ezek továbbfejlesztésében aktívan részt tudjon venni. A norvég és dél-afrikai intézmények közötti szakmai együttműködés fejlesztése, fokozott regionális együttműködés, és az önkéntes szervezetek szélesebb körű részvétele fontos elemei a programnak.
Az elkövetkező években a következő három területre koncentrál az együttműködés:
- a környezetszennyezés mérséklése
- a biológiai diverzitás védelme
- jó kormányzás a környezetvédelem terén
Kína
A Kínával való környezetvédelmi együttműködés 1995-96-ra nyúlik vissza. A kétoldalú együttműködésnek többek között az a célja, hogy a legjelentősebb környezetpolitikai kihívásokról zajló dialógus folyamatos legyen, továbbá Kína támogatása annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a nemzetközi kötelezettségeinek. Különösen nagy hangsúlyt kap majd az égjhajlat és a környezeti mérgek, ugyanakkor a biodiverzitás, valamint a víz- és levegőszennyezés is. Az együttműködés kiterjed továbbá az intézmény és teljesítmény-teremtésre, valamint az Innovation Norway közreműködésével a norvég környezetvédelmi technológia népszerűsítésére. A pekingi norvég nagykövetségen egy követségi tanácsos kizárólag környezetvédelmi feladatokkal foglalkozik. A környeztvédelmi tanácsos feladata, hogy nyomon kövesse a Norvégia és Kína közti kétoldalú környezetvédelmi együttműködést, továbbá a környezetvédelemre irányuló fejlesztési együttműködést.