Norvégia elkötelezett a szegénység elleni harcban, összhangban cselekszik az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaival, és feltétlen híve egy ENSZ vezette világrendnek.
Fontosnak tarjuk az egyéni jogok tiszteletben tartását, és az államokat támogatjuk abban, hogy képesek legyenek feladataikat ellátni, az állampolgárokat pedig abban, hogy követeljék az őket megillető jogokat.
Norvégia célzott erőfeszítéseket tesz olyan kulcsfontosságú területeken, mint a helyes kormányzás, környezetvédelem és klímaváltozás, oktatás, egészségügy és a nemek közötti egyenlőség. Jól dokumentálható tény, hogy a nők oktatásába, egészségükre, valamint jövedelmi lehetőségeik növekedésébe történő befektetés jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez.
A fejlődő országok saját maguk alakítják jövőjüket
A nemzeti fejlődés folyamatát nem irányíthatják külső tényezők. A fejlődő országoknak joguk van saját jövőjük megformálásához, melyért felelősséggel tartoznak. Norvégia álláspontja szerint a pozitív társadalmi fejlődés jól működő államot kíván, aktív civil társadalommal és életlépes mangánszektorral. A fejlődő országoknak magunknak kell döntéseket hozniuk, és prioritásokat felállítaniuk a társadalmi szolgáltatások fejlődését, a demokráciát, foglalkozáspolitikát, valamint a fenntartható gazdasági növekedést érintő kérdésekben.
Norvégia abban tud segíteni, hogy anyagilag támogatja ezeket a folyamatokat, illetve megosztja az adott területen szerzett tapasztalatait.
A klíma és az erdők
A klímaváltozás súlyosbítja a szegénységgel küzdők helyzetét. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elsősorban azt jelenti, hogy csökkentjük a szegény országok változás okozta sebezhetőségét. Norvégia Climate and Forest Initiative kezdeményezése révén vezető nemzetközi szerepet vállalt azokban az erőfeszítésekben, melyek az esőerdők megóvását célozzák. Az esőerdők megkötik és tárolják a szén-dioxidot, elősegítik a biológiai sokszínűséget, és megélhetést biztosítanak a bennszülött népek számára. Erőteljes környezetvédelmi politikára van szükség - mind a gazdag, mind pedig a szegény országokban -, mely olyan gazdaságpolitikához kapcsolódik, amely elősegíti a foglalkoztatottságot, valamint a bevételek és a termelés növekedését.
Konfliktus
A legtöbb fegyveres konfliktus napjainkban a szegény országokban tör ki, és Norvégia több együttmüködő partnere részt vesz, vagy veszélynek van kitéve ilyen konfliktusban. A konfliktusok olyan problémákat is felvetnek, melyek messze túlmutatnak a közvetlenül érintett területeken és lakosságon. Szomszédos országokat, egész régiókat érinthet a destabilizáció, vagy a legrosszabb esetben belekeveredhetnek a konfliktusba. Néhány konfliktus globális utóhatást is kiválthat. Hatalmas a fegyveres konfliktusok civileknek okozott szenvedése. Különösen a nők és a gyermekek vannak kitéve durva bánásmódnak és sexuális erőszaknak. A békére, megbékélésre irányuló erőfeszítések az emberi jogok tiszteletben tartásán alapszanak. Norvégia előnyben részesíti a veszélyeztetett államoknak nyújtott segítséget.
Törvénytelen tőkeáramlások és a tőke bevonása
A világgazdaság rohamos növekedése segített mérsékelni a szegénységet és több millió ember számára javuló életkörülményeket teremtett. A fejlődő országoknak nagyobb hozzáférést kell biztosítani a globális tőkéhez, jobb lehetőséget az értékteremtéshez, és nagyobb ellenőrzést saját gazdasági forrásaik felett. Bátorítani kell a befektetést saját országukban. A kormány erősíteni kívánja az erre irányuló fejlesztéseket, például a kereskedelem ösztönzésével, a befektetések elősegítésével és megfelelő irányítással, illetve a kivándoroltaktól érkező átutalások megkönnyítésével.
A másik prioritást élvező terület a fejlődő országokból érkező törvénytelen pénzügyi áramlásokkal szembeni hatékony fellépés. A becslések szerint ez az összeg eléri az évi 4000 millió norvég korona értéket. A törvénytelen adóparadicsomok ellen folytatott harc kulcsfontosságú elem ebben a vonatkozásban.