Norvégia egyike volt azon tíz országnak, amelyek megalapították az Európa Tanácsot. Ez a legrégebbi európai együttműködési szervezet, amely 1949-ben jött létre, és mára már 47 tagállammal rendelkezik. Legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy támogassa a demokráciát, ideértve a helyi demokráciát, az emberi jogokhoz és a jogállamiság kereteihez való ragaszkodást a tagországokban, és ez a legfontosabb fórum Európában ezen terület szabályainak és rendelkezéseinek kidolgozására.
Az emberi jogok biztosításán és a törvénykezési ügyeken túl az együttműködés magában foglal külpolitikai kérdéseket, oktatási ügyeket, kulturális együttműködést, interkulturális és vallások közötti párbeszédet, médiát és társadalmat érintő ügyeket, egészségügyet, környezeti és tájvédelmi felvetéseket, gyermek- és ifjúsági kérdéseket, sportot, illetve az önkormányzatok és a régiók közötti együttműködést.
Az Európa Tanács jelenlegi főtitkára, Thorbjørn Jagland, norvég. A Storting korábbi elnökét 2009-ben választották erre a posztra. Norvégia már korábban is betöltötte az Európa Tanács elnöki tisztét, 1989-ben, majd 2004-ben. Ezek az elnöki periódusok különösen jó alkalmat biztosítottak Norvégia számára, hogy befolyásolni tudják a Tanács ügyrendjét. Az európai emberi jogok rendszerének reformját Norvégia a kiemelkedő jelentőségű ügyek között kezeli.