Egy évszázad alatt Norvégia csendes agrártársadalomból a világgazdaság élén álló dinamikus, high-tech országgá vált. A világ egyik legjelentősebb olaj exportáló nemzete, és számos területen – akvakultúra, különböző tengerre épülő iparágak, a vízi erőmű-technológia, környezetvédelem, energiagazdálkodás, technológia és telekommunikáció – a világ élvonalába tartozik.
Több száz éven át a norvégok a ház körüli gazdaságaikban teremtették elő a legszükségesebbeket, emellett erdészettel, vadászattal és halászattal foglalkoztak. Az ország éghajlati és domborzati adottságai miatt a túléléshez nem ritkán rugalmasságra és igen nagy találékonyságra volt szükség.
Természeti erőforrások
Norvégia gazdasága mindig is az ország természeti kincseitől függött. A természeti erőforrások exportjának hagyományai nagyon messzire nyúlnak vissza, ugyanis a norvégok már a középkorban fával, hallal, ércekkel és egyéb nyersanyaggal kereskedtek. 1900 körül a vízesések megfékezése olyan energiaigényes iparágak telepítését tette lehetővé, mint a fémkohászat, a vegyipar és a papír/cellulóz gyártás.
A tengernek központi hely jut a norvég gazdaságban. Norvégia vezető szerepét a hajózó nemzetek között a nyersanyagszállítás alapozta meg, a hajózás pedig alapul szolgált egy sor olyan tengerhez kötődő tevékenységnek, mint az olaj- és gáz-ipar, a hajóalkatrész gyártás és a halfeldolgozó-ipar. Az utóbbi időben a turizmus bizonyult az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai iparágnak.
Az északi területek (Barents-tenger, Északi kontinentális talapzat, Svalbard és az Északi-sarkvidék) fejlődésének jelentőssége nagymértékben megnövekszik és egyre nagyobb figyelmet kap a jövőben. Ez érinteni fogja az olajkutatást, tengerbiológiát, sarkvidéki geológiát, halforrásokat, klímakutatást, és az egész terület igazgatását általában.
Tudás alapú társadalom
Alig néhány évtized alatt a természeti kincseken alapuló gazdaságból Norvégiában létrejött a tudás alapú társadalom, és a norvég cégek ma már azon munkálkodnak, hogy a termelékenység növelésének és a hatékonyság fokozásának érdekében költséghatékony, környezetkímélő és technológiailag fejlett megoldásokat dolgozzanak ki. A K+F tevékenység és a külföldi vegyes vállalatok a nemzeti szakértelmen alapuló olyan új ágazatok megjelenését segítették elő, mint a szoftver és kommunikációs technológia, űrkutatáshoz kapcsolódó iparágak, gépészet és biotechnológia.
Kereskedelem a határokon túl
A Norvégiában előállított javak és szolgáltatások negyven százaléka kerül kivitelre, míg a GDP mintegy harmada importból származik. A legjelentősebb kereskedelmi partnerek az északi és európai országok soraiból kerülnek ki, jóllehet bizonyos termékek, mint például az olaj, gáz, különböző ércek, valamint a tengeri halak és rákok világszerte népszerűek. Norvégia nem csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), de az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként teljes jogú partner az EU egységes belső piacán. Jelen pillanatban Norvégia külkereskedelmi partnereinek mintegy háromnegyede az EU-tagállamokból kerül ki.