A norvég fjordok és tengerek gazdag halászati források. Ez a gazdagság fontos szerepet játszott az egész partvidék gazdasági alapjainak megteremtésében. Ahhoz, hogy ez a természeti forrás a jövőben is megmaradjon, oly módon kell kiaknázni, hogy közben a tenger sokoldalúsága megmaradjon és az értékteremtésben is a kívánatos hatások valósuljanak meg. Tengernyi a lehetőség! – Szó szerint. Haltenyésztés, biotechnológia, magas színvonalú termékek és logisztika: csak néhány kulcsszó a tengerhez kapcsolódó jövedelmező tevékenységek közül. Norvégiában magasak a termelési költségek és ez így lesz az előre látható jövőben is. Ennek megfelelően a Norvégiában kifejlesztett termékekbe és folyamatokba nagyobb szaktudást kell építeni, hogy biztosítani lehessen a magasabb árat.
Norvégia partvonala a fjordokat és szigeteket is beleértve 57 000 kilométer hosszú. Összehasonlításképp az egyenlítő hossza 40 000 km. A hosszú partszakasz és a hozzá tartozó tengeri területek a Norvégiának általában évente 2,5 – 3 millió tonna halat jelent. A kifogható halak száma rövid időn belül nem valószínű, hogy növekedni fog. Csaknem 10 000 regisztrált halászhajót tartanak számon, melyből 1 000 egész évben tevékeny. Mintegy 800 berendezés foglalkozik vadhal fogással és feldolgozással.
Norvégia Európa legnagyobb hal- és haltermék szállító országa. Az elmúlt tíz év alatt a közvetlen export megkétszereződött, és meghaladja a 30 milliárd koronát. A termelés 95 százalékát, több mint 2 000 különböző termék formájában közel 150 országba exportálják. Az iparág mintegy 30 000 embert foglalkoztat, melyből 14 000 a halászatban, 6 000 a haltenyésztésben, és 10 000 az elosztásban vesz részt. Az átvevő és feldolgozó oldalon mintegy 800 egység tevékenykedik, és körülbelül. 500 elismert exportőr látja el az eladási feladatokat.
A haltenyésztésből származó hal és rák eléri a 600 000 tonnát, és ez a mennyiség csak növekedni fog. A haltenyésztés az egész partvidéken folyik. Mintegy 1 300 engedélyt adtak ki halgazdálkodásra, melyből csaknem 800 lazac-, illetve pisztrángneveléssel kapcsolatos. A feldolgozás és a csomagolás majd 100 külön egységnél történik, melyből jelentős élelmezési iparág fejlődött ki. Újabb és újabb tenyésztett fajták kerülnek kereskedelemi forgalomba. Norvégia vezető helyet foglal el az olyan tenyésztett fajták esetében, mint például az atlanti tőkehal, óriás laposhal, valamint a pásztás farkashal.
A norvég tengeri halaknak rendkívül jó a hírük az egész világon. A tenyésztett „norvég lazac” mellett vélhetően a tavaszi tőkehal a legismertebb. Az észak-norvégiai partok menti jeges vizekben halásszák, és világszerte népszerű lett a híres szakácsok körében. 2003-ban a Bocuse d'Or egyik alapanyaga is a tavaszi tőkehal volt. A 2007-es Bocuse d'Or hivatalos tengeri ételének a norvég királyrákot és a "Norwegian White Halibut" nevű tenyésztett óriás laposhalat választottak. Igen kedvelt tengeri hal és rákfajta még a hering és a makréla, továbbá számos különböző fehérhúsú hal, a garnéla és a tengeri rákok. A norvég halgazdaság fenntarthatóságát egy szakértői irányító testület és egy rendkívül modern halászhajó flotta biztosítják. A norvég tengeri halak és rákok biztonsággal fogyaszthatók, és kiváló, könnyen emészthető fehérje-, vitamin-, ásványi anyag és esszenciális zsírsavforrást jelentenek.
A norvég halipar több mint 2 000 különféle termékével lehet találkozni a piacon a friss vagy fagyasztott haltól, a filén, füstölt, szárított és sózott (klippfisk) halon át, a halburgerig és halkonzervig, valamint más feldolgozott élelmiszeripari termékig, mint például a panírozott vagy a pácolt hal. A norvég tenyésztett lazac még a magas minőségi igényeket támasztó japán sushi piacon is igen népszerű. A sushi és a sushimi fogyasztása egyre jobban terjed az egész világon, évente mintegy 15 százalékos növekedés figyelhető meg.