A norvég gazdaságot általában mint vegyes gazdaságot jellemzik, ahol a kapitalista piacgazdaság mellett egyértelműen megmutatkozik az állami részvétel hatása is.
A többi nyugat-európai országhoz hasonlóan a legtöbb iparág fejlődését nagy mértékben a magán-tulajdon és a magánszektor irányította. Bizonyos iparágak azonban állami tulajdonban vannak, vagy az állam tartja fenn őket. Az állami tulajdon jelenlétével és a magánszektor szabályozásával a norvég gazdaság a piac- és tervgazdaságot kombinálja. Az állami irányítás adók, vámilletékek és támogatások formájában nyilvánul meg. De megmutatkozik az engedélyezési rendszerben, és a munkakörnyezeti, könyvviteli, környezetvédelmi és bizonyos termékekkel kapcsolatos előírásokban is. Az 1990-es évek során az iparban jelentkező állami tulajdon egyre inkább tiszta tőkebefektetés formájában érvényesül.
Az ipari szektor többnyire magántulajdonban van, de Norvégia legnagyobb vállalatainak, mint pl. a Statoil és a Norsk Hydro, az állam a legnagyobb részvényese. A Statoil (állami tulajdonban levő norvég olajtársaság) kiemelkedő szerepet játszik Norvégia mélytengeri olajiparában, továbbá a petrokémia, olajfinomítás és olajértékesítés terén. A mezőgazdaság és halászat magántulajdonban van, leszámítva a fakitermelésre alkalmas erdőterület tíz százalékát, mely állami tulajdon.
A bankszektoron belül többnyire állami tulajdonban levő bankok állnak a gazdasági élet különböző szereplőinek (mezőgazdaság, halászat, nehézipar) és a közigazgatási intézmények rendelkezésére, továbbá állami pénzintézetek nyújtanak hitelt a regionális fejlesztésekhez, lakásépítéshez és a tanulmányok finanszírozásához. A vízi erőművek és villamosenergia-termelő telepek jelentős része szintén állami tulajdonban van. Bár a vasút és a posta állami monopóliumot képeznek, az állami tulajdonban levő cégek számára szavatolt a teljeskörű szabadság, ami azonban egyre élesedő versenyhelyzetet von maga után.
Az iparosodott világban végbemenő deregulációs és privatizációs folyamatokkal összhangban a norvég gazdaságban is fokozatosan csökken az állami szerepvállalás.