2001-ben az exportált és importált áruk és szolgáltatások összértéke elérte a Norvég GDP 75 százalékát, a világviszonylatban mért 45 százalékos átlaggal szemben. Ez azt jelenti, hogy a külkereskedelem Norvégiában lényegesen fontosabb, mint sok más országban.
Bizonyos szektorokban Norvégia tekintélyes piaci részesedésnek örvend. Jelenleg Norvégia a világ ötödik legnagyobb tengeri halat, nyersolajat és hajózási szolgáltatásokat exportáló országa. Itt meg kell még említeni a könnyűfémeket, hajózási felszereléseket és egy sor hajózással kapcsolatos szolgáltatást, mint például a biztosítási osztályba való sorolást, tanácsadást és hajókárbiztosítást.
Külkereskedelmének összetétele különleges helyet biztosít Norvégia számára a többi ipari ország között. Az OECD statisztikái szerint az OECD-országok összesített áruexportjának mintegy 85 százaléka késztermék, Norvégia esetében ez a szám 28 százalék körül van. A Norvégiáról mint nyersanyagkészletről kialakult képet árnyalja az a tény, hogy a nyersanyag-ipar jelentős munkafázisai hatalmas szaktudást és csúcstechnológiát követelnej, még ha a végtermék nem is minősül készterméknek. A kőolajszektor érzékletesen szemlélteti, hogy mit is jelent tulajdonképpen a szakismereteket feltételező nyersanyag-ipar, ugyanis jelentős exportcikké vált az iparágon belől kidolgozott technológia és know-how. 2001-ben a kőolajipar mintegy 34 millió korona (kb. 4,25 millió euró) értékben exportált nem kőolajszármazékot és szolgáltatást.
Jóllehet a hagyományos árucikkek exportja abszolút értékben növekedett az 1990-es években, az árucikkek kivitelének aránya az összexporthoz viszonyítva az 1991-ben regisztrált 36 százalékról 2001-ben 31 százalékra csökkent. Ebben természetesen jelentős szerepet játszott az olajárak nagy ingadozása is.
Az exportált szolgáltatások 2002-ben elérték a 152 milliárd koronát (kb.19 milliárd euró). A szolgáltatásokból származó exportbevételeknek mintegy a fele a hajózási szektorban keletkezett. Más típusú szolgáltatások közül az elmúlt évtizedben az üzleti és pénzügyi szolgáltatások terén regisztrálták a legnagyobb növekedést, jóllehet a kőolajiparhoz kapcsolódó szogáltatások terén is növekedés tapasztalható. Az olajból és gázból származó bevételek növekedésének következtében az 1991-ben regisztrált 28 százalékról 24-re csökkent a szolgáltatások exportjából származó bevételek aránya. A különböző szolgáltatások a világkereskedelem egyre nagyobb hányadát képezik. A világtendenciától eltérő norvég tapasztalatok azzal magyarázhatók, hogy a norvég olajexport terén mutatkozó növekedés még ennél is magasabb.
Földrajzi értelemben a norvég export Európa, Észak-Amerika és Ázsia fejlett piacaira összpontosít.