A norvég építészet az 1990-es években

A norvég építészek az 1990-es években visszatértek a modernizmus gyökereihez. Az ebben az időszakban épült lakóházakra és irodaépületekere egyaránt jellemző a nagy felületű sík homlokzat és a harmincas évek funkcionalizmusát idéző könnyen áttekinthető térforma alkalmazása. Ennek a törekvésnek széles körben elismerést kiváltó példája a Norvég Méréstechnikai és Hitelesítő Szolgálat kjelleri központjának 1997-ben elkészült díjnyertes épülete, melyet Kristin Jarmund tervezett.

A kortárs építészek gyakran ötvözik különböző stílusok látásmódját a kifinomult összhatás elérése érdekében, Kari Nissen Brodtkorb 1990-ben megvalósult Stranden elnevezésű épületterve például kiválóan illusztrálja ezt az elképzelést. Az épület, mely az oslói Aker Brygge belvárostól távolabb eső végében található, nem más, mint egy rendkívül modern, a kikötő egykori raktárházaiból átalakított üzlet- és szórakoztatóközpont. A komplexumhoz csatlakozó szárazdokk háromszögletűvé formálja a teret, két oldalán vízfelülettel. Maga az épület egy hajó orrára emlékeztet, ezt a benyomást erősíti az ívelt tetőszerkezet is. A feketére festett acélelemek és az érdes téglafalak viszont inkább egy angol raktárház konstrukcióját idézik. Az építész szuggesztív és közkedvelt épületet álmodott meg.

Az összetett hatást sugalló építészet másik példája az Ivar Lunde és Morten Løvseth által tervezett Tønsbergi Könyvtár, melyet 1992-ben adtak át az olvasóközönségnek. A homlokzat nagy kiterjedésű üvegfelületei belépésre csábítják a látogatót, mindamellett mégsem csupán egy üvegdobozt kell elképzelnünk, hiszen a komplex szerkezeti megvalósítás tág teret enged különféle stílustársításoknak. Az előszeretettel alkalmazott hajlított idomok a közelben fekvő középkori kolostor romjainál látható kör alakú templomot idézik.

1989-ben a Snøhetta nevű apró norvég építésziroda egy történelmi jelentőségű versenypályázaton elért első helyezéssel elnyerte a jogot az új Alexandriai Könyvtár terveinek elkészítésére. Ez volt a legfontosabb nemzetközi versenypályázat, melyen norvég cég valaha is első helyet szerzett. A 2001-ben elkészült könyvtár a nemzetközi szakmai folyóiratok értékelése szerint építészeti mérföldkőnek számít. A Snøhetta később tovább erősítette pozícióit az Oslói Operaház és az angliai Margate-ban felépítendő Turner Központ tervezésére kiírt pályázatok első helyének megszerzésével.

A Snøhetta kilencvenes évekbeli áttörése egy nagyobb folyamat része volt, melynek köszönhetően a világ felfigyelt a norvég építészekre. Vezető nemzetközi magazinok különszámokat szenteltek a kortárs norvég építészet eredményeinek. Kjell Lundöt és Nils Slaattot tiszteletbeli tagjának választotta az Amerikai Építészek Intézete, Niels Torp jelentős nemzetközi elismerésben részesült a Skandináv Légitársaság (SAS) stockholmi irodaközpontjának előremutató terveiért, Sverre Fehn pedig elnyerte a Pritzker Építészeti Díjat, mellyel elfoglalta helyét a kor legkiemelkedőbb építészei között.

Az Architecture + Urbanism című japán építészeti folyóirat 2004 decemberi számának központi témája a modern norvég építészet volt, "Norway: Fehn and His Contemporary Legacies" (Norvégia: Fehn és kortársainak öröksége) címmel.


Forrás: Szerző: Norvég Építészeti Múzeum   |   Internetmegosztás   |   print