Ez a megújulás a tehetséges tervezők új generációjának köszönhető. A különböző művészeti ágakon belül megnyilvánuló újító erők a norvég formatervezés vonzerejét árnyaló és megnövelő miliőt teremtettek. A norvég tervezők munkái iránt ugrásszerűen megnőtt a kereslet mind a világpiacon, mind a norvég vállalatok körében, és ezeket a változásokat a norvég és a nemzetközi média is közelről követte.
A „norvég design” fogalma sok éven keresztül nem létezett Norvégián kívül. Amíg a dánok, finnek és svédek sikeresen tartották fenn nemzetük hírnevét a formatervezés terén, a skandináv design hanyatlása közepette, a norvég formatervezés háttérbe szorult.
Norvégiát hagyományosan nyersanyagexportőrként ismerik. Ezt a megítélést az olajipar növekedése is megerősítette. Hosszú éveken keresztül nagyon kevés példa volt arra, hogy ipari formatervezőket alkalmazzanak a termékfejlesztési folyamatokban. Ma már azonban ez a helyzet változófélben van, mivel jelentősen megnőtt azon norvég cégek száma, amelyek a formatervezői ismereteket és szakértelmet felhasználják a termékfejlesztésben.
Az olajipar teremtett először lehetőséget azoknak az innovatív technikai fejlesztőknek, akik felismerték a formatervezőkkel való együttműködés értékét. A professzionalizmusát fokozni igyekvő kereskedelmi szektor a grafikai designtermékek iránti kereslet növekedését kezdte ösztönözni. A designnal kapcsolatos fejlemények megértése és a formatervezés népszerűsítése érdekében 1993-ban létrehoztak egy államilag finanszírozott alapítványt, a Norsk Form-ot, azaz a Norvég Formatervezési, Épitészeti és Épitett Környezeti Központot. Az 1994-es Lillehammeri Téli Olimpia széles publicitást biztosított a norvég formatervezésnek, és segített felkelteni a széleskörű érdeklődést.
A média azóta egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a formatervezés felé és az eddig szinte ismeretlen norvég design mára közszájon forgó fogalommá vált. Ez viszont a norvég vállalatokra gyakorolt hatást, amit hűen tanúsít az, hogy az 1963-ban létrehozott Norvég Formatervezői Tanács Kiváló Norvég Formatervezői Díjára évről-évre egyre nagyobb számban pályáznak különböző cégek.
A norvég bútoripar egyike volt azon iparágaknak, amelyek a leginkább igénybe vették a formatervezők szolgáltatásait. Ez az iparág, amely mindig is komoly részesedéssel bírt az exportpiacokon, töretlen hagyományokkal rendelkezik az innovatív termékek kifejlesztésében. A Balans nevű bútorcsalád és a Tripp Trapp gyermekszék mind hazai, mind nemzetközi szinten slágertermékekké vált.
A norvég formatervezés visszanyert rangjának legegyértelműbb kinyilvánítása szintén a norvég bútortervezők nevéhez köthető. 2000 áprilisában a norway says nevű frissen alakított formatervezői csoport meghívást kapott Európa egyik legfontosabb nemzetközi kortárs formatervezési kiállítására, a milánói Salone Satelite-re.
Akkoriban már harminc év telt el anélkül, hogy felkértek volna norvég formatervezőket az olaszországi kiállításon való részvételre. A 2000-es felkérés óta azonban már sok elsőrangú norvég formatervező lépett a norway says nyomdokaiba. Ma a norvég formatervezés tehetséges és újító alkotók széles körével dicsekedhet, újabb és újabb meglepetéseket okozva a nemzetközi közönségnek.