A norvég építészet napjainkban

A II. világháború után több kiemelkedő képességű építész tűnt fel Norvégiában, tevékenységük meghatározó szerepet játszott a század második felének norvég építészetében. Bár ma már közülük sokan visszavonultak vagy elhunytak, helyüket a hazájukban és külföldön is egyre elismertebb fiatal építészgeneráció tehetséges képviselői vették át.

A figyelemreméltó fiatal építészek és munkáik közül a következőket kell megemlíteni (zárójelben az épület elkészültének vagy tervezett átadásának ideje szerepel): Ivar Lunde és Morten Løvseth – a Norvég Olajipari Múzeum Stavangerben (1999) és a Tønsbergi Könyvtár (1992); Kristin Jarmund – a Norvég Méréstechnikai és Hitelesítő Szolgálat központja Kjellerben (1997) és a drammeni Gulskogen Iskola (2001); Lund Hagem – a Norvég Terménykutató Intézet épülete Ullensvangban (1999); Stein Halvorsen és Christian Sundby – a Sámediggi, vagyis a Számi Parlament épülete Karasjokban (2000); Jarmund és Vigsnes – a kvitøyi parti irányítóközpont épülete (1999); Reiulf Ramstad – az Østfoldi Főiskola épülete Haldenban (2004); Carl-Viggo Hølmebakk - az askeri krematórium halottasháza (2000); valamint Jan Olav Jensen és Børre Skodvin – Mortensrud templom Oslóban (2001).

Számos neves építésziroda működik Norvégiában, közülük a Lund & Slaatto a II. világháború óta tölt be vezető szerepet a szakmában. A cég legutóbbi, 1998-ban elkészült munkája a Hamar városában fennmaradt középkori templomrom megóvását szolgáló üvegszerkezet, melyet az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó tetővezérlő-rendszerrel láttak el. Az impozáns üvegkonstrukció önmagában is egy szentély benyomását kelti a látogatóban. Sverre Fehn építészi munkásságát széleskörű nemzetközi elismerés övezi, Fehn életműve több norvég építészgenerációra gyakorolt jelentős hatást (lásd: Sverre Fehn). Niels Torp a Skandináv Légitársaság (SAS) stockholmi központjának új épületével tett szert nemzetközi hírnévre. Később Torp tervei alapján London mellett épült fel a SAS-központnál is monumentálisabb British Airways-székház. Ezenkívül szintén Torp nevéhez fűződik az Oslo szívében fekvő Aker Brygge épületeinek többsége, ezt az egykori ipari kikötőhöz tartozó területet remek érzékkel alakították át modern épületegyüttessé, melyben üzletek, irodák és magánlakások egyaránt találhatók. Norvégia másik nemzetközi hírnévnek örvendő építészirodája a Snøhetta (lásd: A norvég építészet az 1990-es években). A Snøhetta építészei tervezik a 2008-ra elkészülő új Oslói Operaházat is.

Az operaház Oslo központi fekvésű vízparti térségében, az éppen felújítás alatt álló Bjørvika negyedben épül majd fel. A kikötő több része és a korábbi nyugati pályaudvar környéke nagy volumenű lakásépítési és városközpont-fejlesztési beruházások színtere lesz. Tervek születtek egy belvárosi múzeumkomplexum kialakítására is.
 
Az elmúlt évek egyik legnagyobb jelentőségű építészeti eseménye Oslo új nemzetközi repülőterének megnyitása volt 1999-ben. A fővároshoz közeli Gardermoenben felépült légikikötő fából, kőből és üvegből készült várócsarnokát az Aviaplan cég tervezte, elgondolásuk lényegét a nyílt és egyszerű konstrukció kifionomult részletekkel való ötvözése adja. Az új repülőtér Norvégia kapuja, mely ideális kiindulópont az országba érkező légiutasok számára. A várócsarnok térbeosztása, az úthálózat, a repülőtérhez csatlakozó expresszvasút és a különféle funkciójú reptéri épületek igényes kivitelezése mind jól példázzák a norvég építészek és infrastruktúra-fejlesztési szakemberek legkiválóbb minőség iránti elkötelezettségét.


Forrás: Szerző: Norvég Építészeti Múzeum   |   Internetmegosztás   |   print