Irodalom

1903 és 1928 között három norvég szerző kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Ezeknek a szerzőknek a művei kulcsfontosságú szerepet játszottak a modern norvég irodalom kialakulásában. 1814-ben megszűnik Norvégia 400 éves uniója Dániával, de csak azért, hogy helyébe léphessen az unió Svédországgal, ami egészen 1905-ig tart. Ahogy a nemzeti függetlenség iránti vágy egyre nőtt, úgy fokozódott az... Bővebben

A tudományos irodalmat a tudóstársadalom hozta létre. A műfaj képviselői a norvég tudományos élet szakágainak és kutatási területeinek széles skáláját tükrözik. Norvégia első egyetemét Christianiában (Oslo egykori neve) alapították 1811-ben. Az 1800-as évek a nemzetépítés korszakát jelentik Norvégiában, és erre az időre tehető az írott  norvég nyelv kialakulása is. Ez utóbbi létfontosságú... Bővebben

A norvég útleírások hagyományosan felfedezésekhez, a szinte elérhetetlen, barátságtalan vidékek meghódításáról, expedíciókról szóló beszámolókhoz kötődnek. Az 1800-as évek vége felé a kalandvágy, a felfedezés öröme gyakran kapcsolódott kutatói terepmunkához. Norvégiában erre a legjobb példát két felfedező nyújtja, Fridtjof Nansen (1861-1930) és Roald Amundsen (1872-1928), akik mindketten... Bővebben

A norvég kortárs irodalom nagy népszerűségnek örvend mind hazájában, mind pedig külföldön. A legismertebb szerzők között említhetjük Jostein Gaarder (1952-) (lásd: Ifjúsági irodalom), Erik Fosnes Hansen (1965-) és Lars Saabye Christensen (1953-) nevét. Közel harminc mai norvég író művét fordították le több mint tíz nyelvre, és évente több száz norvég címet adnak el nemzetközi kiadóknak. A norvé... Bővebben

A norvég költészet gyökerei több mint ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza, a IX. századi skáld költészethez. A középkorban gyakoriak voltak a balladák, alkalmi versek, és a stev néven ismert improvizációs versek. A népmeséken túl, ezek az ismeretlen szerzőjű művek képezik a norvég népköltészet jelentős részét. Az oktatás elterjedésével – különösen a papság köreiben – egyre inkább az egyházi... Bővebben

Norvégia legismertebb drámaírója Henrik Ibsen (1828-1906). Gyakran emlegetik a modern dráma atyjaként, mivel Ibsen műveiről azt tartják, forradalmasították a drámatechnika fejlődését Európában és az USA-ban. Darabjai a mai napig népszerűek, és rendszeresen játsszák őket az egész világon. Ibsen Norvégiában született és nevelkedett, de gyakran tartózkodott huzamosabb ideig külföldön. Összesen... Bővebben

A gyermek- és ifjúsági irodalom sokat fejlődött, miután az 1700-as években önálló műfajjá vált. Eredetileg még a népmeséket, vagy a tündérmeséket sem a gyerekeknek szánták, gyermekirodalomról majd csak az 1800-as években kezdtek beszélni. Norvégiában az első gyermekeknek szánt olvasmányt 1789-ben nyomtatták. A norvég népmese gyűjtő, Jørgen Moe, a szerzője annak a műnek, amit ma már Norvégia els... Bővebben

Norvégiában az esszéírás mozgalmas hagyománnyal rendelkezik, gyökerei visszavezethetők a dán-norvég szerzőhöz, Ludvig Holberghez (1684-1754). 1380-tól 1814-ig Norvégia politikai uniót alkotott Dániával. Ez idő alatt dán volt a kormányzás és az irodalom nyelve. Ludvig Holberg (1684-1754) Norvégiában született, és meghatározó szerepet játszott a közös dán-norvég irodalmi tradició kialakításában.... Bővebben