Norvégiában a grafikai művészetek nem fejlődtek ki egészen 1895-ig, amikor is Edvard Munch olyan változatos eljárásokkal kezdett foglalkozni, mint például a fanyomat, a metszet és a litográfia. Mivel a tengerentúlon élt, munkáját Norvégiában nem ismerték el azonnal, így grafikai technikái nem gyakoroltak azonnali hatást a kortárs norvég művészek munkájára. Néhány évvel később Nikolai Astrup egy teljesen egyéni színes fanyomatos technikát fejlesztett ki, míg Johan Nordhagen a Royal Academy of Arts and Crafts tanáraként (1899-ben) járult hozzá jelentős mértékben a norvég grafikai művészeti képzés szilárd alapjainak a megteremtéséhez. A XX. század első felének legkiemelkedőbb norvég grafikai művészének Rolf Nesch-t (1893-1975) tartják, aki a nemzetközi elismerést egyedi fémgrafikai technikájával vívta ki. Mellette John Savio (1902-1938), az elsősorban fanyomatokkal dolgozó számi származású művész számít jelentősnek.
Az 1950-es és 60-as évek folyamán Sigurd Winge a német expresszionizmus felé fordult, átvéve Rolf Nesch technikáit. Ő főleg metszetekkel dolgozott, munkája során a sötét és világos színkontrasztokkal kísérletezett. Az 1950-es években a fanyomat és litográfia segítségével készült tájképek és emberalak-tanulmányok készítése volt a meghatározó irányzat. Sok tehetséges művész követte a Párizsban alkotó Stanley Hayter nemzetközi Atelier 17-jének stílusát, amely a több szín nyomáshoz egyetlen egy nyomólemezt felhasználó technikára specializálódott. 1965-ben Reidar Rudjord és Anne Breivik Atelier Nord néven műhelyt alapítottak Oslóban, amely alapelveiben a párizsi stúdióhoz igazodott.
Az 1970-es évekre esett számos új technika bevezetése, mint például a szitanyomás, és feléledt mind a figuratív, mind a nem-figuratív metszetkészítés művészete. A hetvenes évekre gyakran utalnak a grafikai művészetek aranykoraként, minthogy egyrészt a műfaj iránti érdeklődés a művészkörökben éppúgy fellelhető volt, mint a közönség körében, másrészt pedig sorra nyíltak az új műhelyek és a művészeti szövetkezetek. Az utóbbi évek jelentős személyiségei között Bjørn-Willy Mortensent (1941-1993), Per Kleivát (született 1933) és Anders Kjært (született 1940) tartják számon.