Norvégiában a színművészet meglehetősen fiatal művészeti ág. A legrégebbi színházat, a bergeni Den Nationale Scenét 1850-ben alapították, míg az első nemzeti színház, az oslói Nationaltheatret közel 50 évvel később, 1899-ben nyitotta meg kapuit. Mindez azzal magyarázható, hogy a színházi élet leginkább városi jelenség, és Norvégia mindig is egy kevés várossal rendelkező ország volt. Idővel azonban több színházat is alapítottak, először Trondheimben és Stavangerben, majd az 1970-es évektől sok más helyen is Norvégia-szerte.
1970-től 1980-ig a norvég kormány különböző önkormányzatokkal összefogva öt regionális drámaközpontot létesített. Ma Norvégiában tizenhét állami finanszírozású színház található, amelyeket vagy teljes egészében az állam tart fenn, vagy az állam és a régió közösen finanszíroz. Az első csoportba tartozik például a Nationaltheatret (Nemzeti Színház), a Det Norske Teatret (Norvég Színház), a Den Norske Opera (Norvég Operaház), a Riksteatret (Norvég Állami Vándorszínház), és a bergeni Den Nationale Scene. Oslo város önkormányzata felel az Oslo Nye Teaterért (Oslói Újszínház), és két kisebb, leginkább kísérleti jellegű intézményért, a Black Box Színházért és a Det Åpne Teaterért (Nyitott Színház). A Beivvás Sámi Teáhtert (a Számi Nemzeti Színházat) korábban az állam finanszírozta, de jelenleg a Sámediggi (Számi parlament) támogatásával működik.
Norvégiában az előadóművészetekre elkülönített költségvetési keret meghaladja az 1000 millió norvég koronát (körülbelül 112,8 millió euró), melynek legnagyobb részét a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium kezeli. A költségvetési keret fennmaradó részét a regionális hatóságok kezelik. Az ország kulturális kiadásainak közel egyharmadát az előadóművészetek támogatására fordítják.
Kevés magánkézen lévő színház van Norvégiában, és ezekben főként komédiákat, illetve musicaleket adnak elő.
Évente körülbelül másfél millió néző látogat el Norvégia színházainak valamelyikébe. Természetesen Henrik Ibsen színművei különleges helyet foglalnak el a norvég színházak repertoárjaiban, de egy új Jon Fosse darab bemutatása is mindig esemény. A norvég színház nemzetközi darabokkal is foglalkozik. Gyakorta mutatják be klasszikus drámaírók, mint például Euripidész, Shakespeare, Csehov, Strindberg és Molière műveit, de modern drámaírók, mint például Tennessee Williams, Arthur Miller, Samuel Beckett, Bertolt Brecht és Edward Albee, valamint kortárs szerzők, mint Sarah Kane, Marius von Mayenburg, Martin McDonagh és Lars Norén darabjai is megtalálhatóak a norvég színházak repertoárjában.
A norvég színészek és rendezők a múltban leginkább az angliai és az amerikai egyesült államokbeli mintákat követték, míg a német, francia, olasz és spanyol áramlatokra kevéssé figyeltek. Ma ez változófélben van. Az előadóművészek és rendezők új generációjának felnövekvésével egyre nagyobb figyelem irányul az európai mintákra, és mind gyakrabban üdvözölhetünk rangos külföldi rendezőket a norvég színpadokon. A legfontosabb színházak közül kettő, a Det Norske Teatret és a Den Nationale Scene csatlakozott az Európai Színházi Konvencióhoz (European Theatre Convention), míg a Vår teatret (A Mi Színházunk), egy regionális drámaközpont a nyugati partvidéken, aktív tagja lett a Magic-Netnek, mely a színházak, nevelők, tanárok, tizenévesek, rendezők és színészek európai találkozási pontja.