Napóleon 1813-ban megsemmisítő vereséget szenvedett a lipcsei csatában. Ellenségei közt volt Svédország királya is, aki korábban elveszítette az országa keleti határain fekvő Finnországot az orosz cárral szemben, és most Norvégiát szerette volna megszerezni a nyugati határai védelmére. Szövetségeisei megígérték, hogy hadizsákmányként megkaphatja Norvégiát.
A szövetségesek Lipcsénél aratott győzelmét Koppenhágában diplomáciai erőfeszítések követték, Holsteinben pedig katonai támadást indítottak a kettős monarchia ellen. 1814 januárjában VI. Frigyes dán király megadta magát, megszakította kapcsolatait Napóleonnal, és Norvégiát átadta svéd riválisainak. Így ért véget a 434 éven át fennálló unió Norvégia és Dánia között.
Norvégia számára igen jelentős politikai kitételeket tartalmazott az a megállapodás, melyet Dánia kötött ellenfeleivel. A dokumentum deklarálta, hogy a Svédországgal unióra lépő Norvégia újból a független államok között foglal helyet. XIII. Károly svéd király később kijelentette, hogy Norvégia független állam, melynek saját alkotmánya, nemzetgyűlése és kormánya, valamint saját adóztatási jogköre van.
A norvégok nem lelkesedtek az új uniós kilátásokért. Akkoriban a dán király unokaöccse, Keresztély Frigyes herceg volt a helytartó Norvégiában, és nagybátyjával egyetértésben egy norvég zendülés előkészületeit szorgalmazta, hogy elejét vehessék a svéd hatalomátvételnek és talán annak reményében, hogy újból létrejöhet egy dán-norvég uniós együttműködés.
A helytartó tevékenysége végül azt eredményezte, hogy összehívtak egy gyűlést azzal a céllal, hogy megfogalmazzák Norvégia alkotmányát. A gyűlésre Eidsvollban, Oslótól mintegy 70 kilométerre északra került sor, ahol 1814. május 17-én formailag elfogadták a norvég alkotmányt, és Keresztély Frigyes herceget királlyá választották. Május 17-e azóta is Norvégia nemzeti ünnepe.
A napóleoni háború győztesei azonban nem fogadtak el semmilyen eltérést a megállapodásban foglaltaktól. A svédek megpróbáltak diplomáciai nyomást gyakorolni, de amikor ez eredménytelennek bizonyult, fegyveres támadást indítottak a norvégok ellen, és hamarosan győzedelmeskedtek. Az Oslótól délre fekvő Mossban augusztusban aláírták azt a megállapodást, melynek értelmében a svédek elfogadták az eidsvolli alkotmányt azokkal a módosításokkal, melyek a két királyság uniójából következtek. 1814. október 10-én Keresztély Frigyes lemondott a hatalomról, és elhagyta az országot. Norvégia újból egy unió részévé vált.