A XX. század legismertebb “norvég felfedezője”, Thor Heyerdahl a történelem előtti korokban élt elődeink ősi kultúráját tanulmányozta. Kutatásai és felfedezőutjai során nem annyira a földrajzi értelemben vett térkép, mint inkább a történelmi múlt részleteinek felvázolása foglalkoztatta.
Heyerdahl 1914-ben született a dél-norvég partok mentén fekvő Larvik városkában. Polinéziából, az amerikai kontinensről, valamint Dél-Kelet Ázsiából származó etnográfiiai és régészeti leletek aprólékos elemzését követően arra a következtetésre jutott, hogy Polinézia őslakói a korábbi vélekedéssel szemben nem Dél-Kelet Ázsiából, hanem Amerikából érkeztek a szigetvilágba.
Hipotézisét komoly fenntartással fogadták, ezért Heyerdahl úgy döntött, hogy személyesen bizonyítja be elméletének helyességét. Az utazáshoz balsafa tutajt építtetett, pontos mását azoknak a vízi járműveknek, melyeket a dél-amerikai indiánok is használtak már ősidőktől fogva. 1947-ben Heyerdahl hatfőnyi legénységével kihajózott a perui Callao kikötőjéből és a Polinéziában található Tuamotu-szigetek felé vette az irányt, ezzel megkezdődött a ma már világhírű Kon-Tiki-expedíció.
A három hónapig tartó kockázatos utazás nem csak merész vállakozás, hanem jelentős tudományos teljesítmény is volt. Heyerdahl hazatérte után könyvet írt az expedícióról “Tutajjal a Csendes-óceánon” címmel, ebben az olvasók elé tárja az út során gyűjtött átfogó tudományos anyagot, mely hite szerint igazolja feltételezését. A könyvben Heyerdahl úgy véli, hogy Polinézia első lakói Peruból érkeztek i. sz. 500 körül, majd ezt követően i. sz. 1000 és 1300 között telepesek újabb hulláma népesítette be a szigeteket.
1953-ban Heyerdahl egy norvég expedíciót vezetett a Galapagos-szigetekre, hogy további bizonyítékokat találjon elméletéhez. A norvég kutató és csapata útját siker kísérte, mivel a szigeteken elsőként ők találtak indián eredetű dísztárgyakat mind az inka korból, mind pedig az azt megelőző időkből.
Három évvel később Heyerdahl egy huszonöt fős expedíció élén a Húsvét-szigetekre indult, hogy kiterjedt régészeti ásatásokat folytasson. Az előkerült leletek igazolták, hogy a szigeteken három különböző kulturális korszak létezett, melyek közül a másodikból származnak a híres húsvét-szigeteki kőszobrok. Az ásatások során napvilágra kerültek olyan régebbi szobrok is, melyekhez hasonlókat Bolíviában találtak. Heyerdahl elgondolása Polinézia településtörténetéről és a régióban végbement ősi kultúraáramlásról továbbra is igen érdekes, bár antropológusok gyakran illetik kemény kritikával.
Heyerdahl ezek után visszatért az óceánra és 1969-ben útjára indította az első Ra-expedíciót, melynek célja igen hasonló volt a Kon-Tiki-expedícióban kitűzöttekhez. Az egyiptomi napistenről elnevezett Ra papiruszhajó azért hajózott ki a marokkói Safi kikötőjéből, hogy átkeljen az Atlanti-óceánon, ezzel bebizonyítva, hogy a régi egyiptomiak is képesek voltak papirusznádból készült hajóikkal átszelni az óceánt.
Ötezer kilométer megtétele után azonban a Ra egy konstrukciós hiba következtében elkezdett szétesni, ezért az utazást nem folytathatták tovább. Egy évvel később Heyerdahl a Ra II-expedíció élén újra megpróbálkozott az átkeléssel, ezúttal sikerrel: a két hónapos út alatt 6 100 kilométert tett meg és elérte Barbados szigetét. A RA II-expedíció igazolta Heyerdahl feltételezését, hogy a Ra-hoz hasonló hajók már a történelem előtti időkben is átkelhettek az Atlanti-óceánon a Kanári-szigetek körül tapasztalt áramlatok segítségével.
1977-ben Heyerdahl újabb útra indult Tigris nevű hajójával, hogy saját maga ellenőrizze azoknak az elméleteknek a hitelességét, melyek ősi tengeri hajóútvonalakról szóltak. A Tigris-expedíció célja az volt, hogy a Mezopotámia, a Közel-Kelet, Észak-Afrika vaIamint a mai Pakisztán között i.e. 3000 körül létezett kereskedelmi hajóútvonalakról, és az azok mentén kialakult kulturális kapcsolatokról szerezzen tudományos bizonyítékot.
A Tigris-expedíció után Heyerdahl az Indiai-óceánon fekvő Maldív-szigetek korai történelmével kapcsolatos kutatásokba fogott. A Kanári-szigeteken is járt, ahol felfedezett egy nappiramist, melyet a szigetek őslakói, a guancsok építhettek. Heyerdahl ezenkívül kiterjedt ásatásokat vezetett a perui Tucume vidékén is, ahol huszonhat andoki piramist tártak fel.
Thor Heyerdahl 2002. április 18-án hunyt el 87 éves korában.