A családi pótlék célja, hogy a szülőknek legyen lehetőségük összehangolni szakmai tevékenységüket és gyermekük ellátását. Ennek az intézkedésnek köszönhetően Norvégia vezető helyen szerepel az európai országok között a születési statisztikákban és a dolgozó nők arányát tekintve is.
A norvég szülők választhatnak, hogy a gyermek megszületése után 46 hét szabadságot vesznek ki 100 százalékos fizetéssel, vagy 56 hetet 80 százalékos fizetéssel.
Működik az apai kvóta
A férfiaknak már 1977 óta lehetőségük van megosztani a szülési szabadságot az anyákkal. Ezzel a lehetőséggel azonban az apák mindössze 2-3 százaléka élt a 90-es évek elején.
1993-ban aztán bevezetésre került az apai kvóta, hogy minél több apát biztassanak arra, maradjon otthon gyermekével annak első életévében. Ma az apai kvóta az egyéves szülési szabadságból 10 hetet tesz ki. Amennyiben az apa nem él ezzel a jogával, a család elvesziti ezt a 10 hét fizetett szabadságot.
Norvégia volt a világon az első ország, mely ilyen intézkedést vezetett be.
Az eredmények önmagukért beszélnek. 2008-ban az apák 90 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Mi több, egyre több apa vesz ki fizetett szabadságot 10 héten túlmenően is. 2008-ban az apák 16,5 százaléka ment hosszabb időre fizetett szabadságra, mint a minimális apai kvóta.
Megerősödik az apai szerep
Az apai kvóta segített az édesapáknak szorosabb kapcsolatot kialakítani gyermekükkel már születésüktől kezdve, és ennek a hatása jóval tovább mutat mint a szülői fizetett szabadság időtartama. A férfiak egyre nagyobb hányada kér egyenlő jogokat például a gyermekfelügyelet megosztásának esetében is. 2009-ben készült el az a parlamenti javaslat, mely a férfiak szerepéről, a nemek közötti egyenlőségről szóló intézkedéseket tartalmazza. A maga nemében ez az első ilyen tervezet a világon.
Vita a megosztásról
A gyermekvállalással kapcsolatos fizetett szabadság megosztásáról folyó vita mind a mai napig nem zárult le. Beate Gangås, az Egyenlőségért és Diszkrimináció ellenességért felelős ombudsman javaslata szerint a gyermek születése utáni fizetett szabadságot három részre kellene osztani. Mind az anya, mind pedig az apa egyharmadnyi időt töltene a gyermekkel, míg a harmadik harmadról szabadon dönthetnének a szülők. Ezidág azonban kevés párt támogatta ezt a megoldást.
Abban ugyanakkor széles politikai egyetértés mutatkozik, hogy az apai kvóta kíváló módja annak, hogy minél több apa menjen szülői szabadságra. Ezért 2009-ben a hat hét fizetett szabadságot tízre bővítették.
A tények:
- Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a családi pótlékra aktiv munkavállalónak kell lennie és nyugdíjárulékot fizetnie legalább 6 hónapig a támogatást közvetlen megelőző 10 hónapból.
- A norvég szülők választhatnak, hogy a gyermek megszületése után 46 hét szabadságot vesznek ki 100 százalékos fizetéssel, vagy 56 hetet 80 százalékos fizetésel.
- A születés előtti három hét, valamint az azt követő hat hét az anyának van fenntartva, míg az össz fizetett szabadságból tíz hét az apáé (apai kvóta).
- Az apai kvótát 1993-ban vezették be, eredetileg négy héttel. 2009-ben ezt bővítették ki hat hétről tíz hétre.
- A 15 év alatti gyermekek örökbefogadása esetén a szülőket nagyjából ugyanolyan jogok illetik meg mint amikor gyermekük születik.
- A gyermeket vállaló, de nem munkában álló norvég nők egyszeri támogatásban részesülnek. 2009-ben ez az egyszeri támogatás 35263 norvég korona volt.