Norvégia az utóbbi évtizedben számos alkalommal a legélhetőbb országnak minősült az ENSZ Fejlesztési Programjának rangsorolása szerint (UNDP). Ezen túlmenően a Világ Gazdasági Fórumának Nemek közötti Megkülönböztetésről szóló jelentése Norvégiát a világ azon vezető országai között említi, ahol megszünt a férfiak és nők közötti különbségtétel.
A norvégok várható életkora ma hosszabb mint valaha. Egy 2008-ban született kislány várhatóan közel 83 évig él, míg egy ugyanebben az évben született kisfiú 78 évig. A lakosság általában nagyon jó egészségi állapotnak örvend, a gyermekhalandósági ráta pedig rendkívül alacsony. Gyakorlatilag százszázalékos az írni-olvasni tudás, és a felnőtt lakosság majd minden tagja középfokú végzettséggel rendelkezik. Norvégiában nem beszélhetünk krónikus szegénységről, és a többi OECD-országgal összehasonlítva a relatív szegénység szintje alacsony.
Magas viszont az egy főre jutó GDP, és a javak viszonylag egyenlően oszlanak meg a lakosság körében. A nemek közti egyenlőség a társadalom minden szintjén tapasztalható. Norvégia jóléti eszményektől vezérelve egy olyan adójövedelmekből finanszírozott általános közegészségügyi szolgálatot és nemzeti biztosítási rendszert hozott létre, melynek tagja minden állampolgár és letelepedett külföldi, és amely a szociális juttatások széles skáláját kínálja.
1900 óta rendkívül megnőtt mind a közületi, mind pedig a magánfogyasztás. Az utóbbi évtizedekre jellemző gazdagság főleg az Északi-tengerben talált olaj és földgáz-lelőhelyek feltárásának és a tartalékok kitermelésének köszönhető. A fokozódó modernizációnak és urbanizációnak köszönhetően a hagyományos, stabil településmodelleket új, nagyobb mobilitást feltételező törekvések váltották fel, melyek következtében az emberek gyakran változtatnak munka- és lakóhelyet.