A norvég iskolákban történő oktatást az egyes tanulók képességeihez és tudásszintjéhez kell igazítani. Különleges tanulási lehetőségek állnak rendelkezésére a fogyatékkal élő-, illetve azon különleges tanulási igényekkel rendelkezők számára, akik egyébként nem tudnák kihasználni az iskolák nyújtotta tanulási lehetőségeket. A bevándorlók számának megnövekedése miatt a kisebbségi nyelveket anyanyelvként beszélő tanulók száma is növekvőfélben van. A norvég oktatáspolitika célul tűzi, hogy a kisebbségi nyelveket beszélő különleges tanulási igényekkel rendelkező diákok külön figyelemben részesüljenek annak érdekében, hogy elvégezhessék a középiskolát, a felsőoktatásban részt vehessenek és munkát tudjanak vállalni.
A Storting (norvég országgyűlés) és a kormány felel az oktatási szektor céljainak definiálásáért és a költségvetési keret meghatározásáért. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium az a közigazgatási hivatal, amely irányítja az oktatásügyet és felelős a nemzeti oktatáspolitika gyakorlatba ültetéséért. Norvégiának egységesített iskolarendszere van, amely közös alapokon nyugszik. Nemzeti tantervet vezettek be annak érdekében, hogy biztosítsák a kormány által meghatározott irányelvek betartását.
Norvégiában a tankötelesség a tízosztályos általános iskolára terjed ki. A megyei szintű oktatásügyi hatóság feladata az önkormányzattal rendelkező településeken és megyékben minden gyermek, fiatal és felnőtt számára megfelelő iskolát biztosítani. Az egyes települések feladata az általános iskolák működtetése, míg a középiskolákat megyei szinten tartják fent.
A felsőoktatás egyetemi és főiskolai szintű oktatási programokból áll, és a bejutás feltétele általában a hároméves középiskola elvégzése. Néhány magánegyetemtől eltekintve a felsőoktatási intézmények zömét az állam tartja fenn, mindamellett valamennyi intézmény széleskörű tudományos és adminisztratív autonómiával rendelkezik.
A közoktatás a középiskola befejezéséig ingyenes. Az állami felsőoktatási programokért fizetendő tandíj összege általában minimális. Az Állami Diákhitel Alapot 1947-ben hozták létre. Ebből a felsőoktatásban tanulókszámára biztosítanak megélhetési költségekre használható kölcsönöket, illetve ösztöndíjat. Azok számára is elérhető ez a támogatás, akik részben vagy teljes egészében külföldön végzik tanulmányaikat.
A hagyományos oktatási rendszert független magániskolák egészítik ki. Ezeket az iskolákat az előírt minőségi kritériumok alapján az Általános és Középiskolai Oktatási Igazgatóság akkreditálja. A független iskolákban zajló oktatási programoknak meg kell felelniük a hatályos törvényekben foglaltaknak. Az akkreditált független iskolák jogosultak állami finanszírozásra.