Az ENSZ Egyezménye a Gyermekek Jogairól többféleképpen védi a gyermekek jogait. Megállapítja, hogy a hatóságok feladata védelmezni a gyermekek érdekeit, életét és egészségét, megvédeni őket a diszkriminációtól és tiszteletben tartani véleményüket az őket közvetlenül érintő témákban. Az Egyezmény ratifikációjára 1991-ben került sor Norvégiában. Mára összesen 191 országban ratifikálták az Egyezményt.
Norvégia 2003 áprilisában adta le harmadik jelentését az ENSZ-nek a gyermekek jogairól szóló Egyezmény megvalósításáról. Ez a jelentés röviden beszámol azokról a kihívásokról, melyekkel Norvégia szembenéz a gyermekek és fiatalok életkörülményei ügyében, és bemutatja az ezen a téren elért új eredményeket és egyéb változásokat, melyek az ezt megelőző jelentés leadása óta történtek Norvégiában.
2003 júniusában a Storting (norvég országgyűlés) elfogadott egy törvényt, mely a gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény nemzeti törvénykezésbe való beillesztéséről szól. Az Egyezmény az 1999-es Emberi Jogok Törvénye kiegészítéseként vált a norvég törvénykezés részévé. A törvénymódosítás 2003 októberében lépett hatályba. A gyermekek jogi helyzete megerősödött. A Gyermek törvényt, az Örökbefogadási törvényt és a Gyermekjóléti törvényt is kiegészítették, így a gyermekek véleménynyilvánítási jogának korhatárát tizenkét évről hét évre csökkentették. A fiatalabb, de önálló vélemény formálására képes gyermekeket tájékoztatni kell, és meg kell nekik adni a lehetőséget, hogy kifejezzék véleményüket, mielőtt az őket is érintő ügyekben döntéshozatal történne.
1981-ben a világon elsőként Norvégiában hozták létre a Gyermekügyi Ombudsman hivatalát. A Hivatal független, önálló és politikailag semleges szerv, melyet egy külön törvény alapján hoztak létre. Az Ombudsman elsődleges feladata a gyermekek érdekeinek érvényesítése a társadalomban, valamint az, hogy szorosan nyomon kövesse, miként változnak a körülmények, melyek között a gyermekek felnőnek.