Még soha nem volt magasabb a nok részvételi aránya a munkaeropiacon. E tekintetben a norvég nok egészen a csúcson vannak világviszonylatban. A 25 és 66 év közötti nok 75 százaléka még aktív munkavállaló, míg a férfiak hasonló aránya 82 százalék. A kisgyermekes anyák jelenléte is meglehetosen magas. A háromévesnél fiatalabb gyermekkel rendelkezo anyák 72 százaléka áll alkalmazásban, míg ez a szám a 3 - 6 éves gyerekeknél 82 százalék (2004-es adat).
A norvég család- és esélyegyenloségi politika kidolgozásának egyik alapgondolata az volt, hogy mind a noknek, mind pedig a férfiaknak lehetoségük legyen részt venni a családi életben épp úgy, mint a szakmai munkában. Különösen fontosak az óvodák és a szülési szabadság állami támogatására vonatkozó szabályozás (magában foglalva a szüloi kvótát is), mely 53 hét szabadságot biztosít 80 százalékos fizetéssel, vagy 43 hetet 100 százalékos fizetéssel. Ehhez járulnak még a rugalmas munkaidore vonatkozó intézkedések.
Körülbelül ugyanannyi férfi rendelkezik ma felsofokú végzettséggel, mint no. A szakirány-választás azonban mégis hagyományos. A nok többnyire az oktatásban és az egészségügyi területeken képzik magukat, míg a férfiak inkább a muszaki és természettudományos szakokat választják. Az egyetemi és foiskolai hallgatók körében 5-bol 3 hallgató no.
A 16 és 74 év közötti dolgozó nok negyvenhárom százaléka részmunkaidoben dolgozik, míg a férfiaknak csak tizenhárom százaléka vállal részmunkaidos állást. A heti fizetett munkaórák átlagos száma a nok esetében 30,6 óra, míg a férfiak esetében 37,2 óra (2004-es adat).. A férfiak fizetése még mindig mintegy 15 százalékkal meghaladja a nokét. A bérezés közötti különbségnek azonban az is oka lehet, hogy a férfiak és nok más jellegu munkát végeznek, más ágazatokban, és a nok sokszor részmunkaidoben dolgoznak.
A közalkalmazottak összességének 68 százaléka no. Ennek nagy részét az önkormányzati alkalmazottak teszik ki, ahol a noi dolgozók részaránya 78 százaléka. Az állami szektorokban is a nok aránya a nagyobb, 57 százalék, míg a magánszférában dolgozók többsége férfi (2004-es adat).
Az óvópedagógusi, ápolói, illetve takarítói és hasonló foglalkozásokban a nok dominálnak, jóval 90 százalék felett van az arányuk. A mérnöki szakmában azonban mindig is a férfidominancia volt a jellemzo. Az orvosok 34 százaléka no, míg az ügyvédeknél ez az arány 26 százalék.
A világon elsoként, 2003-ban, Norvégiában hoztak olyan törvényt, amely megköveteli, hogy a cégek vezetoségében mindkét nemet kiegyensúlyozottan képviseljék. A törvény az állami és magán társaságokra egyaránt érvényes. Az állami tulajdonú cégek számára a törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba, míg a magántulajdonú vállalatokra 2006. január 1-tol vonatkozik. Az állami tulajdonú cégek vállalati vezetésében a nok aránya már évek óta 40 százalék felett van, a magáncégek esetében ez a szám jóval alacsonyabb, 18 százalék (2006-os adat). További információ a vállalati vezetok nemek közötti megosztásáról a Gyermek és Esélyegyenloségi Minisztérium honlapján található.
A nok részvételének hiánya a felso vezetésben mind a magán, állami, illetve önkormányzati szinten továbbra is aggasztó, mindössze, 22, 23 illetve 23 százalékkal képviseltetik magukat (2005-ös adat). A magánvállalatoknál a középvezetok 27 százaléka no. Hasonló adat az állami szektorból nem áll rendelkezésre.