- Átmeneti rendelkezések közbeiktatása válik szükségessé ahhoz, hogy elkerüljük a norvég munkavállalókat és a jóléti intézményeket érintő esetleges negatív hatásokat - nyilatkozta Erna Solberg norvég önkormányzati és regionális fejlesztési miniszter.
A kormány megvitatta az EGT bővítésével kapcsolatos kérdéseket, valamint azt, hogy Norvégia milyen mértékben éljen a csatlakozási szerződésbe foglalt lehetőséggel, mely a munkaerő szabad áramlására vonatkozóan átmeneti rendelkezések bevezetését engedélyezi.
- A legtöbb EGT-ország átmeneti rendelkezéseket alkalmaz, és Norvégiának többé-kevésbé összangban kell lennie közvetlen szomszédaival. Arra a következtetésre jutottunk tehát, hogy ha azt akarjuk, hogy a bővítés és a munkaerő szabad áramlása valóban pozitívan hasson, nekünk is átmeneti rendelkezéseket kell alkalmaznunk – mondja Erna Solberg. – Ezek a rendelkezések azonban a mai gyakorlatnál egyszerűbb eljárást tesznek lehetővé az újonnan csatlakozó országokból érkező munkavállalók számára, és ez összhangban áll a kormány azon kívánságával, hogy liberalizálja a munkaerő-bevándorlást szabályozó előírásokat. Hosszútávon ugyanis Norvégiának több munkaerőre lesz szüksége – jegyezte meg Solberg asszony.
A kormány átmeneti rendelkezések bevezetését javasolja, melyek előírják, hogy az EU-hoz májusban csatlakozó országok polgárai - Ciprus és Málta kivételével - csak munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát. A munkavállalási engedély megszerzésének feltétele a teljes munkaidőben való foglakoztatás, valamint az adott területen szokásos fizetési és munkafeltételek megléte. Akik munkát találnak, és teljesítik a feltételeket, megkaphatják a munkavállalási engedélyt. A munkáltató elvárásain túl nem indokolt a különböző típusú munkákra vagy a szakképesítésre vonatkozó korlátozó előírások bevezetése. A törvénytervezetre vonatkozó javaslatot még húsvét előtt a parlament elé terjesztik, hogy a testület május elseje előtt elfogadhassa az átmeneti rendelkezéseket, és az EGT-bővítése az EU-bővítéssel párhuzamosan mehessen végbe.
Két fő oka van annak, hogy a kormány átmeneti rendelkezéseket javasol. A szigorítások egyrészt megelőzhetik az esetleges szociális dömping munkaerőpiacra és gazdasági életre gyakorolt negatív hatását. Ez utóbbiban érdekeltek a szociális partnerek is. De a kormány szerint a legnagyobb kihívást a különböző szolgáltatók jelentik majd és az alkalmazásukban álló külföldi munkaerő, amely a határozott időre szóló megbízásokat teljesít például az építőiparban. Az első naptól kezdve szabad a szolgáltatások áramlása, ezen a téren nincsen lehetőség átmeneti rendelkezések alkalmazására. A kormány folytatja a munkaerőpiac partnereivel nevezett tárgyban elkezdett párbeszédet, és február 20-ra megbeszélésre hívta őket
Az átmeneti rendelkezések másrészt visszafoghatják a kezdeti években a munkaerőbevándorlást, ezáltal is csökkentve azt a terhet, amit az EGT országokból érkező munkavállalók jelentenek a jóléti intézmények számára. Ez utóbbi több EU-tagországban is fontos szempont.
- Az átmeneti rendelkezések szavatolják, hogy az ideérkező tisztességes munkát kap, mellyel mind saját, mind családja megélhetését biztosítani tudja – mondta Erna Solberg önkormányzati és regionális fejlesztési miniszter. – Semmiképpen sem lesz tehát elegendő heti tíz órát dolgozni ahhoz, hogy a munkavállaló teljes körű biztosítottnak minősüljön, ahogyan ezt az Európai Bíróság előírja– tette hozzá a miniszter asszony.
Kilenc minisztérium részvételével létrejött egy munkacsoport azzal a céllal, hogy megvizsgálják a különböző jóléti intézményeket mint amilyen például a munkanélküli segély, a táppénz, a családi pótlék, és a lakhatási támogatás. A munkacsoport jelentésében kiemeli, hogy a norvégiai jövedelmek és megélhetési kiadások figyelembevételével megállapított egyéni biztosítások nagy része bizonyos feltételekkel más EGT-országban is igénybe vehető, némelyik segély nagysága ezért meglehetősen jelentősnek tűnhet külföldön, ami a visszaélések és illetéktelen igénybevétel növekedéséhez vezethet. Az elmúlt időszakban több új ellenőrzési intézkedést vezettek be vagy helyeztek kilátásba, ezeket azonban folyamatosan ellenőrizni kell, továbbá szükségessé vált egy jobb nyilvántartási rendszer bevezetése, és a különböző hatóságok közötti jobb információáramlás feltételeit is meg kell teremteni. A munkacsoport azonban nem javasol általános módosítást, hanem azt tervezi, hogy rögtön az első év végén meg kell nézni, milyen hatással volt a bővítés a jóléti intézményekre.
- A kormány sem tervezi most a jóléti rendelkezések megváltoztatását – mondta Erna Solberg. – A csatlakozás hatásainak felmérésekor, megvizsgáljuk majd, hogy mennyire indokolt az egyes intézkedések módosítása, annak érdekében, hogy minél erősebbek és célzottabbak legyenek. Az ellenőrzési eljárások szigorítása folyamatban van.
Az átmeneti rendelkezések bevezetése mellett a kormány átfogó bejelentési kötelezettséget kíván előírni az EGT országokból érkező állampolgárok számára, akik meghatározott időre szóló rövid lejáratú szerződések keretén belül munkafeladatokat látnak el. Továbbá el kell végezni a bevándorlási törvény szükséges módosításait is ahhoz, hogy közbe lehessen avatkozni, ha bizonyos idő elteltével komoly zavarok következnének be a munkaerőpiacon a csatlakozó országokból érkező megnövekedett bevándorlás következtében. A biztonsági óvintézkedések különösen akkor válnak időszerűvé, ha Norvégia a hét éves átmeneti időszak lejárta előtt úgy dönt, hogy eltörli a korlátozó intézkedéseket.
A Norvég Önkormányzati és Regionális Fejlesztési Minisztérium sajtótájékoztatója
2004. február 9.
További magyar és angol nyelvű információ a norvég Bevándorlási Hivataltól, a jobboldali linkeken található.