Norvég Alap - Értékelő konferencia

Mintegy hatvan érdeklődő résztvevővel Magyarországon is megtartották az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok első öt évét lezáró és értékelő konferenciát. A Vakok Állami Intézetének Nádor termében megrendezett konferenciát Őfensége Haakon Magnus norvég koronaherceg, Elisabeth Walaas, a norvég külügyminisztérium államtitkára, valamint Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter nyitotta meg ünnepélyesen, ezzel is jelezve a mechanizmusok jelentőségét Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésében, s különösen a két ország partneri kapcsolataiban. A rendezvényen nyertes projektek gazdái, az érintett minisztériumok, közreműködő szervezetek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) képviselői vettek részt, míg a donor államot a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMI) és a norvég külügyminisztérium illetékes munkatársai, valamint a budapesti Norvég Királyi Nagykövetség képviselte.

Az ünnepélyes megnyitón a norvég koronaherceg kiemelte: Magyarország és Norvégia korábban is kiváló kapcsolatokat ápolt, ám az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, amellett, hogy tovább erősítik e szálakat, hozzájárulnak egymás kultúrájának jobb megismeréséhez, lehetővé teszik a tudás és fontos ismeretek cseréjét, valamint olyan, kiemelten fontos területeken nyújtanak támogatást magyar pályázóknak, mint például a civil társadalom erősítése, a gyermekek és fiatalok egészségi állapotának védelme, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítása, az európai kulturális örökség megőrzése, vagy a tudományos kutatás. Ezek fontosságát hangsúlyozandó, a hercegi pár magyarországi tartózkodása során két, a Mechanizmusok által támogatott projektet is meglátogatott: az első, a XVIII. Kerületi Közmunka Egyesület hátrányos helyzetű fiatalok pályaválasztását elősegítő projektje, míg a másik a nőgyógyászok, védőnők, tanárok országos hálózatára épülő A-HA program szexuális felvilágosító és megelőző kampányának egyik állomása volt a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban.

A megnyitó beszédeket követően az NFÜ nevében Zicherman-Mikulás Brigitta főigazgató asszony, az EGT és Norvég Finanszírozásért felelős irányító hatóságának vezetője röviden ismertette a program jelenlegi állását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencián elhangzó vélemények, javaslatok fontos szerepet játszanak majd a program folytatásáról jelenleg is zajló tárgyalások során, ezért arra kérte a rendezvény résztvevőit, hogy konstruktív megjegyzéseiket minél nyíltabban osszák meg a jelenlévőkkel.

Rónaszéki Gábor, a korábban az NFÜ berkein belül működő KPSZE feladatait átvevő közreműködő szervezet, a VÁTI Nonprofit Kft. vezetője a projektek megvalósulásának jelenlegi állásáról (szerződéskötések, időközi jelentések, kifizetések) tájékoztatta a jelenlévőket. Beszámolója szerint a teljes lekötött összeg mintegy felére, kb. 20 milliárd forint támogatási összegre sikerült 2009 szeptemberéig aláírni a projekt részletes tervét tartalmazó végrehajtási szerződést. A szerződéskötés során a legfontosabb problémák a partnerek költségeinek elszámolhatóságával, az előleg nagyságával, illetve a mellékletek (pl. a részletes közbeszerzési dokumentáció) többszöri beadásával kapcsolatban adódtak. A szerződések aláírását, valamint a kifizetéseket is lassítja az illetékes minisztériumokhoz rendelt ún. szakmai programengedélyező rendszer (SPO), melynek kiküszöbölésére a nemrégiben megjelent vonatkozó kormányrendelet hatékonyabb megoldást ígér.

Ezt követően három pályázati alap, a mobilitási alapot kezelő Tempus Közalapítvány, a Norvég Civil Alapot kezelő konzorcium vezetését ellátó Ökotárs Alapítvány, valamint a magyar-ukrán határon átnyúló együttműködési programokat kezelő VÁTI Nonprofit Kft. mátészalkai irodájának képviselője ismertette a résztvevőkkel a pályázati alapok célját, az eddigi eredményeket (mindenekelőtt a pályázók részéről tapasztalt hatalmas érdeklődést), valamint a felmerülő kihívásokat és az ezekre adott válaszokat.

A konferencia utolsó részében egy témakör, az európai kulturális örökség védelme játszotta a főszerepet. Az e kiemelt területen támogatásban részesülő projektek közül hat kapott lehetőséget arra, hogy a rendezvény nyilvánossága előtt bemutathassa a megvalósuló program célját, illetve eredményeit. Az előadók egyetértettek abban, hogy ezen a területen különösen nagy a Norvég/EGT Finanszírozási Mechanizmus jelentősége, hiszen ezekre az amúgy igen értékes, de leromlott állapotú épületekre gyakran nem jut kellő mértékű nemzeti, illetve európai uniós forrás. Fontosnak tartották továbbá kiemelni: a kulturális örökség megőrzése mellett elsődleges szempont, hogy a felújított épületek új funkciókat kapjanak és ezáltal a várost, illetve annak lakóit széleskörűen szolgálják, így  biztosítva a beruházás fenntarthatóságát.

A hat projektgazda a problémák között elsősorban a pályáztatás, illetve a kifizetések hosszú átfutási idejét és az ezzel szorosan összefüggő bonyolult (és kizárólag angol nyelvű) jelentési kötelezettségeket emelte ki. Technikai megoldás szükséges ahhoz is, hogy a 2006-os értéken megállapított és rögzített euró-árfolyam, valamint a pályázat beadása óta 25%-ra megemelt ÁFA ne rójon elviselhetetlen terheket a sokszor az önrészt biztosítani is alig tudó pályázókra. Szintén fontos volna, hogy az utófinanszírozás nehézségeit elkerülendő, minél nagyobb mértékben lehessen előleget igénybe venni. Végül mindegyik pályázó elismeréssel beszélt az NFÜ és a VÁTI komoly erőfeszítéseiről. Úgy vélték, hogy problémáikhoz a közreműködő szervezetek maximális segítőkészséggel és szakértelemmel álltak hozzá, ami elősegíti a projektek hatékony megvalósulását. Néhány pályázó köszönetet mondott a Norvég Nagykövetségnek, mindenekelőtt Bente Angell-Hansen volt budapesti nagykövet asszonynak is a projekt támogatásáért és a norvég partneri kapcsolatok kiépítésében játszott fontos szerepéért.

A konferencia lezárásaként Zicherman-Mikulás Brigitta reagált a nap során felmerült észrevételekre. Hangsúlyozta, hogy a hibák ellenére a program első öt éve megelégedésre ad okot, és az említett – részben technikai jellegű – kihívások közül néhányat (pl. ÁFA, árfolyam) már a mostani programozási időszakban is orvosolni lehet. A következő időszakra előretekintve pedig a cél az, hogy az erőforrások koncentrációjával és esetleg a mai pályázati rendszer átalakításával rövidebb, hatékonyabb és átláthatóbb pályázati eljárást lehessen kialakítani.