Vedd észre a gyermeket!
1884-ben, mikor Henrik Ibsen befejezte darabját, ezt írta kiadójának:
Elküldöm önnek új darabom, „A vadkacsa” kéziratát. Az elmúlt négy hónapban nem múlt el nap, hogy ne foglalkoztam volna vele, és most érzem hiányát, hogy meg kell válnom tőle. A darab szereplői, minden gyengeségük ellenére, kedvessé váltak számomra, remélem, hogy az olvasók is szerető barátaikra lelnek bennük. De amit legjobban remélek, hogy a színészek szeressék őket.
Írónk tucatnyi gyenge embert állít színpadra. A darab összes szereplője valamiképp sérült. Mindenkinek bejáratott módszere van a túlélésre, s hogy megvédje magát. Ibsen majd minden karaktere összefüggésbe kerül az Ekdal család sötét padlásán élő megsebzett vadkacsával. A sebzett gyermek olyan, mint a vadkacsa. Gyermekkori nehézségeik tették Hjalmart és Gregerst olyanná, amit a színpadon látunk, a kis Hedvig pedig a vadkacsa jelene. Nincs vele egyidős barátja. Az ártatlan gyermek erős és szenvedélyes szeretetével viseltetetik édesapja iránt. Édesanyja viselkedését követi ebben a szeretetteljességben. Szeretetét megosztja a vadkacsával, nagyapjával és összes szomszédjukkal is. Ibsen így fejezi ki a kislány gondolatait a szeretetről:
HEDVIG A mama csak úgy talált engem. A papa meg most megtudta. Már olvastam ilyesmiről.
GREGERS Na és ha úgy is volna…
HEDVIG Igen, szerintem is attól még szerethetne. De még jobban is. A vadkacsát is úgy kaptuk, ajándékba; de én azért borzasztóan szeretem.
Élete értelmét veszti, mikor rájön arra, hogy senkinek sincs szüksége a szeretetére. Ez tragédiába fordítja a különös család eddig mókás és megindító történetét.
Ibsen messze nem moralizál történetében. Ezt írja:
Már hosszú idő óta nem kutatom az általános erkölcsi törvényeket, mert többé nem hiszem, hogy létezik egy belső igazság, mely ezeket keresné. A legtöbb, amit tehetünk, hogy észrevesszük, realizáljuk önnön szellemünk és igazságunk. Szerintem ez az elme igazi szabadsága.
Ibsen csak egyetlen erkölcsi döntést vár el A vadkacsa szereplőitől, hogy vegyék észre a gyermeket, hogy védelmezzék a gyermeket. De nem teszik. Ezért elvész a jövő. És ez megbocsáthatatlan.
Anne Helgesen - rendező