A nézők soraiban foglalt helyet Őfelsége Harald király és Sonja királyné, Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök és Jonas Gahr Støre külügyminiszter. A jelenlévők - látványos bemutató keretében - a sokfelől érkezett, Ibsen műveit új szempontok szerint értelmező énekesek, zenészek és táncosok játékát élvezhették. Peer Gynt pörgős dán rap stílusban, Hedda Gabler tűzpiros kínai selyemben, a Kísértetek érzéki brit balett formájában, Margrete bölcsõdala szuahéli nyelven hangzott el illetve jelent meg. Az indiai Babaszobában pedig Helmer és Krogstad tüzes pas de deux-t, tánckettőst járt. A 2006-os Ibsen-év nem csupán a megnyitója, hanem a teljes rendezvénysorozat által hangsúlyozni kívánja Ibsen világszerte máig tapasztalható hatását: mind új irodalmi művek, mind más művészeti alkotások létrejöttében betöltött szerepét.
A gálaműsor keretében osztották ki az Ibsen Centenárium Díjat (The Ibsen Centennial Award) a világ tíz legjobb Ibsen női alakításáért: az Egyesült Királyságból Glenda Jackson és Claire Bloom, Franciaországból Isabelle Huppert, Németországból Angela Winkler, Indiából Saoli Mitra, Dániából Ghita Nørby, Svédországból Bibi Andersson, Norvégiából Liv Ullmann, Lise Fjeldstad és Wenche Foss kapta a díjat.
Foto: Norvég Külügyminisztérium
Henrik Ibsent (1828–1906) sokan a modern drámaírás atyjának tekintik. Írásművészete általánosan ismert, mondanivalója egyetemes. Szereplőinek problémái legalább annyira érintenek minket, mint az előttünk küzdő nemzedékeket. Műveiben gyakran állít elénk olyan modern társadalmi, szociálpolitikai kérdéseket (szólásszabadság, egyenjogúság, korrupció stb.), melyekkel ma az ENSZ is foglalkozik. Nem véletlen, hogy hetente átlagosan 120-150 Ibsen-előadás tekinthető meg szerte a világon.