Norvégiában hat egyetem, hat szakosított főiskola, huszonöt állami főiskola, két állami művészeti főiskola, valamint huszonkilenc magán főiskola működik. 2005 őszén több mint 211 000 beiratkozott hallgatója volt a norvég egyetemeknek és főiskoláknak. A főiskolákon 62-, az egyetemeken pedig 56 százalék a nők aránya.
A felsőoktatás magában foglalja az egyetemi illetve főiskolai képzést. A felvételi követelmények közé tartozik a három éves középiskola elvégzése. Néhány magániskola kivételével minden felsőoktatási intézményt az állam tart fenn. Norvégiában a felsőoktatásért nem kell tandíjat fizetni, azonban néhány szakképző intézményben, egyes különleges képzési programokban és magánintézményekben kérhető tandíj az oktatásért.
A felsőoktatási intézményeknek, kiváltképp az egyetemeknek, oktatási programjaikon kívül alapvető tudományos tevékenységeknek, valamint kutatók képzésének is otthont kell adniuk. Ez utóbbit elsősorban a diplomás képzéseken illetve a doktori programokon folytatják.
A felsőoktatási intézmények
Norvégia hat egyeteme a következő: (a legrégibb és legnagyobb) Oslói Egyetem, a Bergeni Egyetem, a Trondheimi Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU), a Tromsøi Egyetem, a Stavangeri Egyetem és az Åsi Norvég Természettudományi Egyetem (UMB). Az utóbbi kettő 2004-ben kapta meg az egyetemi akkreditációt. A hat szakosított felsőoktatási intézmény: a bergeni Norvég Közgazdasági és Államigazgatási Főiskola, a Norvég Zeneakadémia, a Norvég Sportfőiskola, a Norvég Állatorvosi Főiskola, a Norvég Lutheránus Főiskola (MF), valamint az Oslói Építészeti és Design Főiskola. Utóbbi öt oktatási intézmény Oslóban található. Továbbá van még két művészeti főiskola: egy Oslóban, egy meg Bergenben.
Az állami főiskolai rendszert decentralizációs törekvések és a felsőoktatási tanulmányokhoz való hozzáférés megkönnyítésének keretében kibővítették. A huszonöt főiskola számos szakképzési programot kínál, amelyek az egyetemeken nem elérhetőek. A programok tanulmányi ideje általában kettőtől négy évig tart. Számos főiskola Master-, illetve PhD szintű kurzusokat is kínál.Ezért gyakori, hogy a hallgatók mind egyetemi, mind főiskolai kurzusokat is végeznek.
Az oklevélrendszer
Norvégia egyike azoknak az európai országoknak, melyek a Bologna folyamat célkitűzéseit elsőként kívánják megvalósítani. Ezenkívül Norvégia 2003-ban lezárt egy hároméves, a felsőoktatás minőségét javító reformprogramot is, mely többek között a hallgatói mobilitást és a nemzetközi oktatási együttműködést kívánta javítani. Az új oklevélrendszer bevezetésével (lásd 1. számú tábla) a különböző tanulmányok részét vagy mindegyik fajtáját Norvégiában elvégző hallgatók tanulmányainak külföldi országokban való elismerését tették gördülékenyebbé.
Kreditrendszer és osztályzási skála
Az egyetemeken és főiskolákon teljesített tanegységeket az Európai Kreditátszámítási Rendszer (ECTS - European Credit Transfer System) alapján számolják át kreditekre. Egy teljes egyetemi tanév összesen 60 ECTS kreditet ér. A diplomás, illetve a diplomával még nem rendelkező diákokat egy A-tól F-ig terjedő osztályzási skálán értékelhetik, ahol az „A” a legjobb, az „F” a legrosszabb eredményt jelző osztályzat, és az „E” eredmény a legalacsonyabb, amellyel még elfogadják a diák munkáját, nem bukik meg. Mindemellett némely vizsgán csak megfelelni vagy megbukni lehet.