1999-ben a norvég kormány létrehozta a Kutatás-fejlesztési Nemzeti Alapot annak érdekében, hogy egy stabilabb, hosszú távú állami támogatási rendszert biztosítson a norvég kutatási tevékenységeknek. Az Alap megteremtéséhez szükséges forrásokat állami részvények eladásával biztosították, és 2005-ben az alap tőkéje megközelítőleg 36 milliárd norvég korona volt. A befektetésekből származó bevételeket a strukturális prioritások (nemzetköziesítés, alapkutatás és kutatás-alapú innováció) támogatására, valamint a tematikus prioritások (lásd alább) hosszú távú aspektusainak finanszírozására fordítják. Az Alap forrásait olyan új intézkedésekhez is felhasználják, melyek a norvég kutatás magasabb szintre való emelését szolgálják.
Energetika és környezetvédelem
Norvégia az általános jólétet az olaj, gáz és vízenergia által teremti meg, és ezeken a területeken erős nemzetközi pozíciója van. Norvégia a világ harmadik legnagyobb olaj exportőre, és a jólét megteremtésének tekintetében petróleumipara játssza a legnagyobb szerepet. A norvég vízenergiai szakértelmet a világelsők között emlegetik. Norvégia hasonlóképpen az élbolyba tartozik a szén-dioxid befogása által létrehozott gáz-alapú energia kitermelésben, a hidrogén energiahordozóként történő felhasználása-, és a megújuló energiaforrások bizonyos területeinek tekintetében. Norvégia kiváló környezetvédelmi kutatóintézetekkel rendelkezik. Ezért vonzó ország az energetika és környezetvédelem területein kutatók számára. Norvégia energetika-kutatási erőfeszítései energiatermelési és környeztédelmi szempontok együttes érvényesítésére irányulnak, a kőolajipar terén is. Más szóval az erőfeszítések mind a már létező energiaforrások értékeinek kiaknázását, mind pedig új, környezetbarát energiarendszerek (mint például az energiahatékonysági módszerek és technológiák) fejlesztéséhez szükséges tudás kiépítését célozzák. A fontosabb területek közé tartoznak: a kőolaj kitermelés, a klímakutatás, a fenntartható energiarendszerek, szén-dioxid befogása által létrehozott gáz-alapú energia, és a hidrogén mint energiahordozó. Ismerni kell továbbá az energiapiacot és az éghajlatpolitikát, valamint azokat a társadalmi tényeztőket, melyek hatással vannak az energetikai fejlesztésekre és a felhasználásra. Ezek az erőfeszítések az IKT és nanotechnológiai kutatásokra támaszkodnak.
Élelmiszer
Norvégia a tengeri ételek egyik legnagyobb exportőre. A foglalkoztatottak számának tekintetében az élelmiszeripar az ország legnagyobb iparága. A tengeri ételek előállítása, elosztása és eladása (ide értve a kiskereskedelmet, a szálloda- és vendéglátóipart is) a norvég üzleti szektor egyik alappillére. Ugyanakkor átfogó tudás szükséges ahhoz, hogy felismerjük az élelmiszer előállításban rejlő összes lehetőséget. A kutatás jelentette a mai vízi állatok és növények tenyésztésének fejlődését, és további kutatások szükségeltetnek ahhoz, hogy ezeket a tengeri erőforrásokat a jövőben is ki lehessen használni. A mezőgazdaságban Norvégia olyan előnyökkel rendelkezik, melyeket jobban is ki lehet használni, például az állattenyésztés és nemzeti állategészségügyi nyilvántartás terén. Rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik a tengeri és szárazföldi élelmiszer előállítás közötti szinergiákban. Az élelmiszerkutatás integrált megközelítése lehetővé teszi majd a tengergazdálkodás, a mezőgazdaság és élelmiszeripar szinergiahatásainak felismerését. Az élelmiszeripari kutatások mellett, az élelmiszer eladás és export, az élelmiszerbiztonság, IKT és nanotechnológia, kereskedelempolitika, valamint az élelmiszer előállítás nemzetközi keretfeltételeit célzó kutatásokat is ki kívánják terjeszteni.
A tengerek
Norvégia nagy előnyökkel rendelkezik e térségben, a földrajzi adottságok, a hagyományok és tudományos intézetek tekintetében. A norvég tengeri és tengerparti területek értékes természeti adottságokkal rendelkeznek és lehetőséget nyújtanak a jólét megteremtésére. A tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz behatóan ismerni kell a tengeri ökoszisztémát, és azt, hogy ez milyen beavatkozásokat tolerál. Az olajipar, gázipar, halipar és a vízi állatok és növények tenyésztésének ipara mellett Norvégiának vezető nemzetközi helyzete van a tengerhez kapcsolódó iparágakban is, és ez a szektor adja a norvég szolgáltatóipar exportjának közel felét. Az ipar tudásalapú, és megnövelt kutatási erőfeszítéseket igényel számos területen, az alapvető anyagismerettől kezdve a korszerű IKT megoldásokig. A tengeri kutatásokhoz tartoznak az erőforrások felhasználására, felügyeletére, menedzsmentjére és vizsgálatára irányuló kutatások, ide értve a klímakutatást és a tengerhez kapcsolódó szektorok kutatását is. A tengeri kutatás kiterjed az északi régióra általában, valamint a Spitzbergákra, mely térség egyre jelentősebb kutatói bázissá fejlődik.
Egészségügy
Norvégiának strukturális előnyei és jelentős orvosi és egészségügyi kutatóintézetei is vannak. A jó egészségügyi regiszterek és az átfogó, a népesség vizsgálatán alapuló felmérések Norvégiát a világelsők közé emelték az egészségügyi kockázat-analízis és a népegészségügyi kutatások terén. Norvégia kiváló orvosi technológiákkal, neurobiológiai és rákkutatási intézetekkel és megelőző orvosi központokkal rendelkezik. Jól működő közegészségügyi szolgálata vonzóvá teszi az országot klinikai kutatások végzésére. A klinikai-kutatási kompetencia elengedhetetlen a minőségi tudásalapú ellátáshoz. A hatékony és jó egészségügyi szolgálathoz az egészségügy gazdasági és szervezési kutatása is szükséges. Norvégia a globális orvosi és egészségüggyel kapcsolatos kutatói tevékenységekhez is hozzájárul, különös tekintettel a fejlődő országokat sújtó járványokra, és ezt az erőfeszítést tovább kívánják erősíteni. Az egészségügyi kutatás a kisebbségek egészségügyi helyzetéről való ismeretszerzés felé is fog majd irányulni.